Előző fejezet Következő fejezet

 

SARKADI KI KICSODA

 

ADAMIK László - gyülekezetvezető. (*Szarvas, 1970. november 30.) Érettségi után NEW LIFE SCHOOL OF MINISTRIES tanfolyamot végzett Londonban. Jelenleg a budapesti Pünkösdi Teológiai Főiskola levelező tagozatos hallgatója. Dolgozott Kétegyházán és Békéscsabán. 1999-ben került Sarkadra. Azóta az Evangéliumi Pünkösdi Közösség helyi gyülekezetének vezetője.

   

ÁRGYELÁN János - agrármérnök. (* Sarkad, 1928. október 21. - t Sarkad, 1997. február 16.) Sarkadon járt iskolába, majd a szabadkígyósi Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett. Felnőttként munka mellett szerzett diplomát 1962-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Dolgozott a Gépállomásnál és a Tsz-nél főmezőgazdászként. Az akkori Ady Endre Gimnáziumban öt évig tanított, mint mérnöktanár. Érdemei vannak a mezőgazdasági ismeretek terjesztésében. Nyugdíjas korában autodidaktaként kezdett festegetni. Sok kép került ki kezei közül. Fő témái a mezőgazdaság, vadászat, vadgazdaság. Több kiállításon vett részt Sarkadon és az ország más tájain. Halála után a képek egy része a helyi Városi Képtárba került.

   

B. SZÉLL Katalin (Bereczki Sándorné) - újságíró. (*Besnyő, 1958. január 10.) Felsőfokú végzettséget Budapesten szerzett. 1999 óta a Sarkad Város című lap független munkatársa. Hosszú évek óta több megyei és országos napi, heti, és havi megjelenésű lapban publikál. Számos kötet írásában, szerkesztésében szakmai munkájában vett részt, több kiadónál. Dolgozott rádiónak és televíziónak. A közéletben aktív szerepet vállal: Rákos Gyermekekért Alapítvány, Vöröskereszt, Hajléktalanokért Alapítvány, Cukorbetegek Egyesülete stb. Szociográfiai tanulmánya egyetemi tananyag. Egyes munkáit őrzi, felhasználja a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Művészeti Tanács, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és Levéltár. 2001-ben szakmai díjjal ismerték el munkáját.

   

Dr. BAGYINKA Zsuzsanna - orvos, agrármérnök. (*Gyula, 1955. március 23.) Sarkadon érettségizett 1973-ban. Tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen folytatta, 1980-ban kapta meg diplomáját. 1998-2002 között elvégezte a Szent István Egyetem Gyöngyösi Mezőgazdasági Karát. 1980 óta háziorvosként dolgozik Sarkadon. Emellett 1993 óta másodállásban mezőgazdasági tevékenységet végez. 1993-tól 1999-ig a Központi Orvosi Rendelő intézményvezetője, 1990-1994 között önkormányzati képviselő volt. Munkájáért 1996-ban „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

   

BÁLINT Tivadar - pedagógus. (*Méhkerék, 1958. július 14.) A Bukaresti Nyelvtudományi Egyetemre járt, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. Munkahelyei: a geszti Általános Iskola és a sarkadi 2. Számú Általános Iskola. A sarkadi Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökségi tagja. 2002-től tagja Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének, valamint a Művelődési-, Ifjúsági és Sport Bizottságnak.

   

BALOGH István - műszaki ügyintéző. (*Újszalonta, 1949. október 5.) Gimnáziumi érettségi után raktárgazdálkodási végzettséget szerzett. 1966-tól a Sarkadi Cukorgyárban dolgozott (33 éven át), a gyár megszűnéséig. Munkáját Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismerték el. Neve összefonódott a labdarúgással. Előbb ifjúsági, majd felnőtt csapatjátékos volt. Huszonnyolc éves kora óta, mint edző tevékenykedik. Aktív résztvevője, szervezője a település sportrendezvényeinek. 2004-ben „Sarkad Város Sportjáért" kitüntetésben részesült.

   

BÁN Györgyné (Patkás Róza) -óvodapedagógus. (*Sarkadkeresztúr, 1950. április 4.) Szakmai végzettséget a Szarvasi Óvónőképző  Intézetben  szerzett. Harminchat éve dolgozik a sarkadi Epreskert utcai óvodában. Munkája elismeréseként 1984-ben Kiváló Munkáért miniszteri dicséretben, 1999-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

   

BÁNFI Zoltán - fegyvermester. (*Vésztő, 1914. szeptember 17. -tSarkad, 1990. augusztus 11.) Iskoláit Sarkadon végezte, később vadászmesteri, puskaműves és fegyverkovács képesítést szerzett. Tudását hosszú időn át a sarkadi Kisipari Termelőszövetkezet dolgozójaként kamatoztatta. Vezető szerepet vállalt a vadásztársaságban. Legendásan jó céllövő volt. Többször részesült Kiváló Dolgozó kitüntetésben.

 

BÁTHORY Lászlóné (Nagy Róza) - banki tanácsadó. (*Sarkad, 1954. április 24.) Szakmai végzettségét a budapesti Nemzetközi Bankárképzőben szerezte és már „A Szakma Ifjú Mestereként" kezdhette pályáját. 1971-től Sarkadon boltvezetőként dolgozott, majd 1986-tól az OTP helyi fiókjánál előadó, később ellenőr, 2004-től fiókvezető. A helyi közéletben (1982-1990 között), mint tanácstag tevékenykedett. Munkája elismeréseként háromszor kapta meg a Kiváló Dolgozó címet.

 

BÉKEFI László - színművész. (*Gyula) A Fiatal Színházművészetért Színiiskolában végzett Békéscsabán. 1999 szeptemberétől a békéscsabai Délkábel televízió szerkesztő-műsorvezetője, 2000-től (hat hónapon át) felelős szerkesztője volt. A Békés Megyei Jókai Színház tagja. Főbb szerepei: Pletyka (Ernie Cusack), Rémségek kicsiny boltja (Seymour Klerborn), Éljen az élet (Henry Toulouse Lautrec), Sztárcsinálók (Britannicus), Portugál (Sátán). Vendégművészként budapesti színházakban is játszik. 2002-ben a Scherzo - Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválján a legjobb énekesnek járó különdíjat kapta.

   

BÉKÉSI Sándor - gyümölcskertész, költő. (*Gyula, 1955. október 13.) Sarkadon járt általános iskolába, majd középfokú végzettséget szerzett Kecskeméten a Kertészeti Technikumban. Néhány évig katonaként szolgált tovább. Jelenleg magánkertészként dolgozik. Tagja a Sarkadi Alkotókörnek. Versei időszaki kiadványokban és antológiákban látnak napvilágot.

   

BENDE Róbert - tanár.   (*Gyula, 1971. október 7.) A helyi középiskolában érettségizett, majd Egerben szerzett rajz-vizuális kommunikáció szakos diplomát. 1997-98-ban a helyi 2. Számú Általános Iskola, azt követően az 1. Számú Általános Iskola rajztanára. Aktívan foglakozik festéssel, kerámiázással. A békéscsabai Aikido Klub keretei között működő Battodo japán harcművészeti csoport vezetője. Az 1992-ben alakult, és általa vezetett Grund együttes 1996-ban „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetésben részesült.

   

BENDÉNÉ Mondrucz Julianna -művelődésszervező. (*Sarkadkeresztúr, 1960. április 25.) Közgazdasági középiskolát végzett, később közművelődési szakember lett. 1978-ban a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-nél tablóellenőr, 1986-tól a Családi Irodánál szervező volt. 1991 óta a Bartók Béla Művelődési Központban művelődésszervező. 2004-ben „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetésben részesült.

   

DR. BENKE Imre - református lelkipásztor, a teológiai tudományok doktora. (*Hernádszentandrás, 1908. február 15. - t Szentendre, 1989. december 4.) Tanulmányait Sárospatakon, teológia szakon végezte, majd 1931-től a Philadelphiai Teológiai Egyetem teológiai fakultásán ösztöndíjasként képezte magát. 1937-től Vizsolyban, 1944-1955 között Mérán szolgált. 1952-ben a Tiszáninneni Egyházkerület főjegyző-helyettese, püspökhelyettes. 1955-től Békésen, majd 1959-től (25 éven át) Sarkadon volt lelkipásztor. Nyugdíjas éveit Szentendrén töltötte, ahol haláláig szolgált lelkipásztorként.

   

BENKE Zoltán - szobrász. (*Felsőméra, 1947. augusztus 8.) Középiskolai tanulmányait Sarkadon végezte, majd kőfaragó-kő-szobrász képzettséget szerzett. A Zebegényi  Képzőművészeti  Szabadiskolán képezte magát. Kőfaragó és kőszob-rászként dolgozott. 1977-től a Művészeti Alap tagja. Köztéri szobrai Sarkad, Mezőberény, Gyomaendrőd, Nagyenyed, Dány, Salgótarján, Szentes és Budapest településeken láthatók. Melocco Miklós kőszobrainak kivitelezője. Részt vett Németországban az ókori római épületek, Párizsban a Louvre restaurálásában és Ausztráliában szobor-kivitelezéseken. A Fegyveres Erők Képzőművészeti Kiállításán I. díjban részesült.

   

BÉRES Dezső - számítógép vezérlésű gravírmaró-gép kezelő, élsportoló. (*Gyula, 1977. szeptember 1.) Még általános iskolás korában sokízületi gyulladást kapott, melynek következményeként 1995-ben tolókocsiba kényszerült. A Perdix Kft-nél dolgozik. Élsportoló: a BOCCIA válogatott tagja, ötszörös országos bajnok. Portugáliában a 2002. évi világbajnokságon párosban ötödik, az Új-Zélandi 2003. évi világkupán egyéniben és párosban negyedik, a 2004. évi Paraolimpián (Athénban) egyéniben ötödik, párosban bronzérmes. 1998-ban Élen a tanulásban, élen a sportban, 2003-ban „Sarkad Város Sportjáért" elismerésben részesült. 2004-ben párosban megkapta a „2004 Legjobb Fogyatékos Sportolói Csapat" címet (III. helyezett) a Magyar Sportújságírók Szövetségétől, valamint A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetést.

   

BERTALAN Sándor - sportszakember. (*Békés, 1937. szeptember 23. - t Békéscsaba, 2005. március 6.) Sarkadon járt iskolába, majd a gyulai középiskola elvégzése után tanító- és tanárképzőben szerzett diplomát. Újszalontán, később a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában tanított. További állomások: Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Békés Megyei Testnevelési és Sporthivatal, Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa. Több sportszövetségnél volt elnökségi és felügyelő bizottsági tag. 30 évig irányította Békés Megye Szabadidősportját. 1971-ben a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetést, 1979-ben a Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem ezüst fokozatát kapta munkája elismeréséül.

BERTÓK József - pedagógus, iskolaigazgató. (*Petőszentmihályfa, 1914. október 3. - t Kisszállás, 2002. május 19.) A Kőszegi Állami Tanítóképző Intézetben szerzett diplomát 1935-ben. Katonai szolgálat és hadifogság után, a Sarkad-Feketeéri iskolában tanított, annak megszűnését követően a 2. Számú Általános Iskola pedagógusa lett. 1953-ban kinevezték az iskola igazgatójának. Ebben a munkakörben dolgozott 1974-ig. Nyugdíjasként pár évig még kollégiumi nevelőként tevékenykedett.

   

BESSENYEI István - pedagógus. (*Árpád, 1918. december 16. - Sarkad, 1997. február 10.) A Nagyenyedi Tanítóképző Intézetben szerzett diplomát 1938-ban, majd Biharpüspöki és Okány után 1948-tól (36 éven át) Sarkadon tanított. Hosszú időn keresztül szervezte Sarkadon a tudományos ismeretterjesztő munkát. Járási tanácstagként sokat tett Sarkad jó minőségű ivóvízellátásáért. 1995-ben „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

   

DR. BLAHÓ Pál - ny. egyetemi főtitkár, tudományos tanácsadó. (*Tótkomlós, 1928. február 27.) Érettségi után 1946-47-ben Sarkadon helyezkedett el jegyzőgyakornokként. 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1951-től (23 évig) a Művelődésügyi Minisztériumban több beosztásban (előadótól - főosztályvezető-helyettesig), majd 6 évig a Kulturális Minisztérium Igazgatási és Jogi főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1980-tól 1987-ig (nyugdíjba vonulásáig) a Semmelweis Orvostudományi Egyetem főtitkára. Mindmáig tudományos tanácsadó. 1977-1980 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. Munkája elismeréseként 1963-ban Munka Érdemrend, 1971-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1987-ben a Munka Érdemrend Ezüst Fokozata, 2003-ban A Semmelweis Egyetem Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült.

   

BOLDOG Lajosné (Bondár Julianna) -óvónő. (*Sarkad, 1948. szeptember 27.) A középiskolai tanulmányok befejezése után a Szarvasi Óvónőképző Intézetben szerzett diplomát. 1973-tól a Kossuth utcai óvodában beosztott óvónő, 1981-től a Vasút utcai óvodában vezető óvónő volt. Munkáját Miniszteri Dicsérettel ismerték el. 1998-ban ment nyugdíjba. 2000-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

   

BONDÁR Imre - síknyomó gépmester. (*Gyula, 1950. november 12.) A gimnáziumi érettségi után síknyomó gépmester lett, majd középfokú munkavédelmi képesítést szerzett. Pályáját 1970-ben a békéscsabai Kner Nyomdában kezdte, ahol brigádvezető és szakszervezeti főbizalmi tisztséget látott el. 1988-tól 2000-ig a sarkadi középiskola házinyomdájának üzemeltetése, a Sarkad Város című lap elindítása, nyomtatása, terjesztése volt a feladata. Több éven át a Horgászegyesületben vezetőségi tisztséget töltött be. A Sarkadi Városszépítő Egyesület alelnöke. 25 éven keresztül aktív sportolói tevékenységet folytatott (röplabda, kispályás foci), melynek eredményeképpen országos ÁFÉSZ röplabda bajnok, többszörös megyei bajnok, városi kispályás focibajnok. A város sportéletében széleskörű szervezési munkát végez. Évek óta a sportriporter szerepét tölti be a Sarkad Televízió közvetítései kapcsán. Műveltségi vetélkedők szervezője, aktív résztvevője. Munkája során „A Szakma Kiváló dolgozója" és Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült.

   

BONDÁR Károly - üzemeltetés vezető. (*Sarkad, 1952. augusztus 26.) Villamosipari Technikumot végzett, majd 1970-ben Sarkadon helyezkedett el szerelőként a helyi DÉMÁSZ-nál. 1973-tól művezető, 1981-től kirendeltség vezető, üzemeltetés vezető lett. 1998-2002 között Okány község alpolgármestere. Munkáját a DÉMÁSZ Rt. bronz és ezüst fokozattal ismerte el. 2004-ben az általa vezetett kollektíva „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

   

BONDÁR Lajos - vállalkozó. (*Gyula, 1955. október 18.) 1973-tól középiskolai végzettségű villanyszerelőként, majd hivatásos gépkocsivezetőként dolgozott. 1978-tól az ATI-nál volt oktató, 1991 óta vendéglátós és mezőgazdasági vállalkozó. A közélet aktív résztvevője. 1998 óta a sarkadi 5. számú választókörzet egyéni képviselője. Háromszor volt kiváló katona. Az ATI kiváló dolgozója.

 

BONDÁR   Lajosné   (Szivák   Olga)   ápolónő. (*Orosháza, 1957. július 20.) Egészségügyi szakközépiskolát végzett. Pályáját a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban kezdte. 1985-től a sarkadi Központi Orvosi Rendelőben dolgozott. 2003 szeptembere óta a Belvárosi Református Egyház Idősek Napközi Otthonában gondozónő. Munkája elismeréseként 2002-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

 

BOROS Gergely - országgyűlési képviselő. (*Doboz, 1912. június 7. - tSzeged, 1973. március 31.) 1930-tól a Magyar Föld Rt-nél dolgozott Sarkadon. 1947-1967 között országgyűlési képviselő. Ez idő alatt tevékenykedett többek között a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főosztályának vezetőjeként és az Élelmiszeripari Minisztérium munkatársaként. 1957-ben hazakerült Sarkadra. Élete végéig a Békés megyei MESZÖV elnöke és a SZÖVOSZ Országos Tanácsának titkára volt. Nevéhez fűződik az országban első, 1945 utáni termelőszövetkezet megalakítása (Sarkad-Feketeéri Tsz), mely a Lenin Tsz elődje volt. Kétszer kapta meg a Magyar Népköztársaság Érdemrendet, kétszer a Munka Érdemrend arany fokozatát.

Forrás: A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. Békéscsaba, 1979. 79. p.

 

BURÁS Mária - óvodapedagógus. (*Gyula, 1965. december 30.) 1987-ben felsőfokú végzettséget szerzett a Szarvasi Óvónőképző Intézetben. Azóta óvónőként dolgozik. 1994-től vezető óvónő Sarkadon a Kossuth utcai óvodában. 2001-től minőségügyi csoportvezető az óvodák intézményeiben. 2001-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

   

BÚZA Barna - szobrászművész. (*Vésztő, 1910. december 30.) Gyermekkorát Sarkadon töltötte. 1934-ben végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, majd az ACCADEMIA BELLE ARTE-† Rómában. Dolgozott a Budapesti Műszaki Egyetemen, mint előadó. Nyolc évig volt a Fővárosi Tanács Művelődési Bizottságának elnöke. 1971-1975 között országgyűlési képviselő, a Művészetbarátok Egyesületének örökös elnöke. Sarkadhoz való kötődésének jeléül elkészítette a II. világháború sarkadi áldozatainak emlékművét, valamint a Szent István mellszobrot. Nevéhez kötődnek Budapesten a Szentháromság szoborcsoport műemléki munkálatai, Kálvin egész alakos szobra. A Budapesten megrendezésre került Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából 50 Kálvin-emlékérmet készített a püspök megbízásából. Az 51 .-et a sarkadi Belvárosi Református Templom felújítására ajánlotta fel 2000-ben. Elismerései közül néhány: A Magyar Köztársaság Arany Érdemrendje, Lovagkereszt, Vatikáni Aranyérem, Becsületkereszt, Lilienfeldi Aranykereszt, 2002-ben a Magyar Művészetért Alapítvány Szobrászati Díja. 1990-ben „Sarkad Város Díszpolgára" lett.

   

DR. CSATÓ Éva - térképész. (*Badna, 1945. február 16.) Iskoláit Sarkadon végezte, majd a moszkvai Geodéziai és Térképészeti Egyetemen szerzett diplomát. 1968-69-ben a Kartográfiai Vállalatnál dolgozott, 1970-től a Földmérési és Távérzékelési Intézet munkatársa. Eddigi munkáját a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismerték el.

   

CSAUSZ Vilmos - tanár, iskolaigazgató. (*Sarkad, 1927. szeptember 17. - t Szarvas, 1989. február 12.) Középiskolai tanulmányait Nagyszalontán és Békéscsabán végezte. Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem, majd az ELTE hallgatója. Magyar-történelem szakos diplomát szerzett. Pályáját Dombóváron kezdte, majd Tarhosra került. 1954-től dolgozott Sarkadon, ahol kinevezték a középiskola igazgatójának. Több mint 33 évig töltötte be ezt a funkciót. Tudományos tevékenységét pedagógiai témájú cikkek, tanulmányok és előadások jelzik. Aktív közéleti tevékenységének kiemelkedő területe a társadalmi ünnepségek szervezése. Nyugdíjba vonulása után Szarvasra költözött. Kitüntetései: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Haza Szolgálatáért Érdemrend stb.

   

CZEGLÉDI   János   -   ügyvezető igazgató. (*Sarkad, 1946. október 6.) Érettségi után technikumi, majd főiskolai képesítést szerzett. Dolgozott a TÖVÁLL-nál, majd a békéscsabai Kötöttárugyárban művezetőként. 1984-től a sarkadi Költségvetési Üzem vezetője, 1989-től a Közszolgálati Kft. ügyvezető igazgatója volt. Az Ő irányítása alatt épültek az Árpád fejedelem tér 10 számú (24 lakásos), a Kossuth utca 10-12 számú (25 lakásos) emeletes épületek és több közintézmény, pl. a 2. Számú Általános Iskola tornacsarnoka, a DÉMÁSZ székház, a Márki Sándor Helytörténeti Gyűjtemény (részben), valamint a Szennyvíztisztító-telep. Aktív szerepet vállalt a közéletben. A Városszépítő Egyesület titkáraként is tevékenykedett. A Szabadidő Lovas-klub elnöke. Munkája elismeréseként Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült, melyet Sarkad város köztisztaságáért kapott.

 

CZEGLÉDI Károly - gépészmérnök, szövetkezeti elnök. (*Sarkad, 1944. október 15.) Felsőfokú tanulmányainak helyszíne a budapesti Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara. 1968-tól a sarkadi Kossuth Tsz-ben volt műszaki vezető. 1975-től a Szellőző Művek 3. sz. Gyáregysége Műszaki Osztályát vezette. 1984-1989 között a pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársaként dolgozott. 1989-ben lett a Sarkadi Bútoripari Szövetkezet elnöke. 2002-ben vonult nyugdíjba. Munkája mellett MHSZ titkárként, TIT elnökségi tagként is tevékenykedett. 1997 óta a sarkadi Horgász Egyesület elnöke. Két alkalommal Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült.

 

CZEGLÉDI Károlyné (Mán Katalin) - szakoktató. (*Budapest, 1946. február 4.) Postai szakoktatói képesítést szerzett. 1966-tól Budapesten a 4. Számú Postahivatalnál. 1969-től a Sarkad 1. Számú Postahivatalnál dolgozott. 1980-tól tanít a sarkadi Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Informatikai és Postaforgalmi Szakképző IskoIában. 1988-tól gyakorlatvezető, 1993-tól munkaközösség-vezető. Munkájáért 1998-ban „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben, 2002-ben a Magyar Posta Vezérigazgatói dicséretében részesült.

   

DALMADI Ernő Kálmánné (Jákfai Gömbös Éva) - gyógyszertári asz-szisztens. (*Sarkad, 1941. augusztus 30.) Tanulmányai elvégzése után a sarkadi Gyógyszertárban kezdte pályáját, ahol 1961-1995 között dolgozott. Több éven át a gyógyszertári asszisztensjelöltek technológiai gyakorlatok oktatója, a Békés Megyei Asszisztens Szakcsoport vezetőségi tagja volt. A sarkadi 2. Számú Általános Iskolában vöröskeresztes tanfolyamot vezetett, és elsősegélynyújtást oktatott. Számos szakmai pályamunkája látott napvilágot, melyek országos I. és III. helyezést nyertek. 2002-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntető címben részesült.

   

DÉNESNÉ Kereső Irén - tanár. (*Gyula, 1956. április 28.) Középiskolai tanulmányait Sarkadon, a Tanárképző Főiskola biológia-technika szakát Szegeden végezte, majd a soproni egyetem szervezésében erdőpedagógus szaktanfolyamot végzett. Pályáját a sarkadi Epreskert utcai óvodában kezdte. 1976 óta a sarkadi 1. Számú Általános Iskola pedagógusa. A Vöröskereszt tagja, 1990-től megyei vezetőségi tag. 1999-től a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Ifjúsági Tanácsának vezetője, 2000-től országos vezetőségi tag. 2001-től a Magyar Vöröskereszt bázisiskolájának - a sarkadi 1. Számú Általános Iskolának - tanárelnöke. 1999-ben diákjaival az Egészséges Iskola - győztes csapat első helyezettjei, 3 alkalommal megyei első, országos versenyeken döntős. Vöröskeresztes Munkáját 1988-ban bronz, 1994-ben ezüst, 1999-ben arany fokozattal ismerték el. Egyéb munkájáért 2003-ban Aranymedál-díj, 2000-ben a Pedagógusok Szakszervezetétől Eötvös József Emlékérem bronz fokozata, 2002-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

 

DIÓSZEGI Imre -ügyintéző. (*Gyula, 1956. május 26.) Iskolái: közgazdasági szakközépiskola, sportszervező, edzői képesítés. Pályáját a Sarkadi Cukorgyárban kezdte, később városi KISZ-titkár lett. 1984 óta a sarkadi Polgármesteri Hivatalnál dolgozik. Nevéhez fűződik a körzeti labdarúgó bajnokság, valamint a kistérségi diáksport verseny: horgász, szabadidő sport, focitábor, Kihívás Napja, teremlabdarúgó bajnokság, villámtornák, biliárdbajnokság szervezése. A helyi lap sportrovatának önálló szerkesztője. A Békés Megyei Diáksport Tanács tagja. Munkája elismeréseként Békés Megye Testkultúrájáért, 1999-ben „Sarkad Város Sportjáért" kitüntetésben részesült.

 

DIÓSZEGINÉ Képíró Ildikó - tanár. (*Gyula, 1962. március 1.) Középiskolai tanulmányait Sarkadon végezte, majd Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos diplomát. Pályakezdése óta a sarkadi 1. Számú Általános IskoIában dolgozik. 1995-től a magyar munkaközösség vezetője. Munkája elismeréseként 2000-ben „Sarkad Város Oktatásáért", 2002-ben „Sarkadi Talentum" kitüntetésben részesült.

   

DOBI Imre - gépkocsivezető, gumijavító. (*Gyula, 1964. szeptember 12.) 1983 óta dolgozik a sarkadi Központi Orvosi Rendelő gépkocsivezetőjeként. Ezzel párhuzamosan gumi-műhelyt vezet, és a „Kötegyáni Vadásztársaságban" vezetőségi tag. Munkája elismeréseként 2004-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

   

DOBI Sándor - méhész. (*Gyula, 1955. szeptember 2.) Sarkadon érettségizett, majd Szegeden vasútforgalmi, Zalaapátiban méhész, Vésztőn mozdonyvezetői képesítést szerzett. 1974-1986 között MÁV forgalmi szolgálattevő, 1991-97-ig a Sarkadi Cukorgyárnál mozdonyvezető volt. Azóta őstermelő méhész. 1998 óta választott önkormányzati képviselő, Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületében az Ügyrendi Bizottság elnöke.

   

EGRI Gyula - étteremvezető. (*Okány, 1937. április 14.) Érettségi után eladói, felszolgálói, étteremvezetői képesítést szerzett. Katonai szolgálata után, 1962-ben került a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-hez. Felszolgáló volt az Ipar vendéglőben, később a Napsugár presszó, majd a Pelikán Étterem vezetője lett. Összesen 30 évig dolgozott Sarkadon a vendéglátásban, a leghosszabb ideig étteremvezetőként. Az általa vezetett intézményben számtalan kulturális és szórakoztató rendezvény, valamint szakmai verseny zajlott. Érdemei vannak az utánpótlás- nevelésben is. Sok esküvői szertartáson látta el a vőfély szerepét. Munkájáért Miniszteri Dicséretben részesült.

 

ERDEI Gábor - tanár. (*Sarkad, 1932. április 12. - t Sarkad, 1987. július 17.) Sarkadon járt iskolába. Felsőfokú tanulmányait Szegeden a Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán végezte. Pályáját Lőkösházán kezdte, majd Sarkadkeresztúrról 1959-ben került Sarkadra a 2. Számú Általános Iskolába. 1963-tól igazgatóhelyettes, 1974-1987 között nyugdíjba vonulásáig az iskola igazgatója volt. Éveken keresztül tevékenykedett a „Dolgozók Iskolájában". Számos elismerésben, legutóbb Kiváló Munkáért miniszteri dicséretben részesült.

 

ERDEI Gáborné (Kovács Irén) - tanár. (*Békés, 1939. június 2. - t Sarkad, 1996. február 3.) Szegeden a Tanárképző Főiskola biológia-földrajz szakát végezte el 1961-ben. Pályáját a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában kezdte, ahol 35 éven keresztül tanított. Több évtizedes oktató-nevelő munkája elismeréseként 1995-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

   

FAZEKAS Gergely - kereskedelmi szakember. (*Kötegyán, 1920. február 25.) Kereskedelmi szakközépiskolai végzettsége van. A háború idején katonáskodott, majd magángazdaságban, 1963-tól nyugdíjazásáig a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-nél dolgozott. Főosztályvezetőként az épületek technikai ügyei, valamint az ipari, szállítási és felvásárlási tevékenységek tartoztak a hatáskörébe. 1979 óta nyugdíjas. Tagja volt a Földrendező Bizottságnak és az Ivóvíztársulás vezetőségének. Több országos, megyei és helyi szövetkezeti elismerés után 1999-ben „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

   

FAZEKAS László - újságíró, fotóriporter. (*Gyula, 1953. szeptember 23.) Fényképész képesítést szerzett, majd Újságíró Iskolát, azt követően pedig politológia szakot végzett. Munkavállalóként az MTI-nél kezdett, ahol 1973-1979 között fotóriporter volt. Hasonló munkakörben dolgozott öt évig a Békés Megyei Népújságnál, majd ismét az MTI következett. 1990-1998 között a Körös-vidéki Zsaru nevű (havonta megjelenő) lap főszerkesztője volt. 1998 óta a Sarkad Város című hetilap főszerkesztője, vállalkozóként. A Békés Megyei Iparkamaránál Mestervizsga Bizottsági tag. Kiváló (belügyi) Munkáért, a Békés Megyei Népújságért, 2003-ban „Sarkad Város Kultúrájáért" és több más kitüntetésben részesült.

   

FODOR Jánosné (Varga Margit) -pénzügyi szakember. (*Sarkad, 1949. szeptember 27.) Felsőfokú költségvetési szakvizsgája van. Több mint 30 éve dolgozik pénzügyi területen. 1996 óta a sarkadi Intézményi Gondnokság vezetője, felügyelő-bizottsági tag a Sarkad Város Egészségéért Közalapítványnál. Munkája elismeréseként 2003-ban „Sarkadért" kitüntető címben részesült.

 

FODOR Pál - tanár. (*Nagykőrös, 1945. szeptember 26.) Szegeden a Tanárképző Főiskolán szerzett orosz-testnevelés szakos tanári diplomát. Pályáját Mezőgyánban kezdte, majd 1969-től 2004-ig a sarkadi 1. Számú Általános Iskola tanára. Közben német nyelvi átképzőn vett részt. Nevéhez kapcsolható röplabdában a megyei utánpótlás nevelése, valamint egyéb hagyományteremtő sportrendezvények szervezése, vezetése Sarkadon. Munkája elismeréseként Kiváló Úttörővezető címet (1974), a Magyar Diáksport Tanácstól Diáksportért kitüntető címet (1980) és nyugdíjba vonulása alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékérmet (2004) kapott.

 

FODOR Pálné (Czapp Ibolya) - tanítónő. (*Gyula, 1947. szeptember 26.) Sarkadon járt általános iskolába. Békéscsabán közgazdasági technikumot végzett, majd Debrecenben a Tanítóképző Főiskolán szerzett képesítést. Pályáját Mezőgyánban kezdte. 1973 óta tanít a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában. 10 éven át az alsó tagozat munkaközösség-vezetője, 5 évig a felső tagozat Diákönkormányzatának a vezetője volt. 1993-tól a Közalkalmazotti Tanács tagja, majd 6 évig elnöke. 2003. január 1-től a Sarkad Közművelődéséért, Oktatásáért, Sportjáért, Művészetéért Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Diákjaival szívesen vett és vesz részt városi, társadalmi, valamint egyéb kulturális rendezvényeken. 1986-ban Kiváló Úttörővezető, 1997-ben „Sarkad Város Oktatásáért" és „Az Év Tanára" kitüntető címben részesült. (Utóbbit a Pedagógus Szakszervezet és a Xénia Láz Egyesület adományozta.)

   

FÖLDESI Sándor - mozdonyfelvigyázó. (*Zsadány, 1938. november 2. Szeged, 2004. szeptember 2.) Iskoláit Biharugrán, Gyulán és Orosházán végezte. 1963-től a MÁV-nál dolgozott, mint mozdonyvezető, mozdonyirányító, műszaki főellenőr nyugdíjba vonulásáig. 1995 óta a sarkadi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületének tagja, vezetőségi tagja, majd 2001-től elnöke-hirtelen bekövetkezett-haláláig. Tagja volt a Békés Megyei Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesületnek, Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságnak, és ülnökként részt vett a Békés Megyei Bíróság munkájában.

 

GRIGORSZKY Istvánné (Somi Julianna) - előadó, anyakönyvvezető(*Mezőgyán, 1940. február 15.) Több mint 20 évig a sarkadi önkormányzatnál főelőadó és anyakönyvvezető volt. 1995-ben munkája elismeréseként Belügyi kitüntetésben részesült.

 

GULYÁS Imre -menedzser. (*Püspökladány, 1960. október 12.) Felsőfokú tanulmányai során üzemmérnök, szakmérnök, térség- és vállalkozásfejlesztési menedzser diplomát szerzett. 2003 óta jogot hallgat a Szegedi Tudományegyetemen. 1998-tól Sarkadon dolgozik. Területi szaktanácsadó, kistérségi menedzser. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban tanácsos is volt. 2000 óta térség- és vidékfejlesztési menedzser.

   

DR. GURZÓ Imre - főiskolai tanár, főigazgató-helyettes. (*Gyula, 1953. december 28.) Általános és középiskolai tanulmányait Sarkadon végezte. Szegeden a József Attila Tudományegyetem matematika-földrajz szakán diplomázott, majd megszerezte a földrajztudomány kandidátusa címet. 1978-tól tudományos segédmunkatárs volt a Földrajztudományi Kutatóintézetben. 1979-től Békéscsabán nevelőtanár. 1982-től tudományos munkatárs, 1992-től tudományos főmunkatárs az MTA FKI-ben, majd a Regionális Kutatások Központjában. 1995-1998 között Békéscsabán tanszékvezető főiskolai tanár, 2004 óta a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Karán főigazgató-helyettes. Egy önálló, több közösen írt könyve és több mint 50 publikációja jelent meg. A Szegedi Akadémiai Bizottság Békés Megyei Testületének tagja. Eddigi oktatói munkásságáért megkapta „A Magyar Felsőoktatásért" emlékplakettet.

   

GYARMATHY Zsolt - pedagógus. (*Gyula, 1942. április 24.) Felsőfokú tanulmányai során, Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán biológia, földrajz, ének szakos tanári, majd a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán eszperantó nyelv és irodalom szakos végzettséget szerzett. Pályáját tanárként kezdte. Később szakfelügyelő, vezető szakfelügyelő, majd a gyulai Dürer Általános Iskola igazgatója lett. Az ELTE nyelvészeti tanszékéhez kapcsolódva az országos kísérleti eszperantó nyelvoktatás koordinátora. Több civil szervezetben dolgozik ma is. Az Erkel Múzeum Baráti Körének titkára, az unitárius egyház jegyzője Gyulán. A gyulai és 1996 óta a sarkadi pávakör vezetője. Munkája elismeréseként Szocialista Kultúráért Érdemrendet, Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatot (két alkalommal) és Pedagógus Emlékérmet kapott.

   

GYEBNÁR Csekka Ildikó - színésznő, grafológus. (*Gyula, 1974. május 27.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte, majd Budapesten a Rátkai Márton Színiakadémia musical szakára járt. Közben elvégezte a grafológus szakot. A Rátkai Márton Zenés Műhely alapító tagja. Szabadúszó színészként dolgozik. Főszerepek: Cabaret (Sally), Pisti a vérzivatarban (Szőke Nő), Szépség és Szörnyeteg (Szépség), A kaktusz virága (Antónia), A kertész kutyája (Marcela), Zsákbamacska (Kovács Sári), Liliomfi (Erzsi), Óz, a nagy varázsló (Dorothy), Krúdy: Szerelmi levelező (Zsuzsi). Televíziós szerepek: Família Kft, Katalin Bírónő, Szilveszteri kabarék, egyéb élő adások.

 

GYEBNÁR Györgyné (Pribék Ildikó) - könyvtáros. (*Sarkad, 1954. április 3.) Általános és középiskolát Sarkadon végzett. Diplomát a bajai Eötvös József Főiskola könyvtár szakán szerzett. 1980 óta dolgozik a sarkadi könyvtárban, 1997-től könyvtárvezetőként. 1986-ban Cigányirodalom címmel bibliográfiát állított össze. A helyi Választási Bizottság tagja. 1985-ben Miniszteri Dicséretben, 1998-ban „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetésben részesült.

   

GYEBROVSZKY János - kézműves, népi iparművész. (*Békéscsaba, 1964. szeptember 19.) Békéscsabán a Kemény Gábor Szakközépiskolában érettségizett, majd több szakmai végzettséget szerzett: szíjártó, kézműves, népművelő, közművelődési szakember, játszóház vezető, szoftverüzemeltető és weblap készítő. 2000-től kézműves iparművész, a Játék Céh alapító tagja. A Sarkadi Alkotókör, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület aktív tagja. A XII. Országos Népművészeti Kiállításon III. helyezést ért el. A Szülőföldünk pályázat díjazottja, a „Gyí fakó, gyí betyár" pályázat különdíjasa, a Kortárs magyar játék második helyezettje. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt: Varsó, Trencsén, Kapolcs, Balatonlelle, Kecskemét, Győr és Békés megye szinte valamennyi településén. Alkotásai az alábbi könyvekben szerepelnek: Bánszky Pál: Megújhodó faragóhagyomány 1973-1998, Gémesné Deák Júlia: Játékmesterek

   

HABOCZKY Jánosné (Balázs Etelka) - köztisztviselő. (*Gyula, 1950. december 4.) Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, majd - államháztartási szakon - mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. 1978-től a közigazgatásban dolgozik, előbb pénzügyi helyi előadóként, 1985-től pénzügyi csoportvezetőként, 1987-től a város Polgármesteri Hivatalának pénzügyi osztályvezetőjeként. Hivatali munkája mellett 1996-tól a Csatornamű Társulat elnöke.

   

HADABÁS János - nyugalmazott mezőgazdasági mérnök tanár. (*Sarkad, 1922. június 17.) Iparos családból származik. Debrecenben, 1946-ban agrármérnöki diplomát, majd 1973-ban tanári végzettséget szerzett. Egyetemi évei alatt a Sarkadi Magyar Föld Rt. béruradalomhoz került. 1952-től 2 évig Gyulán dolgozott állattenyésztőként, telepvezetőként, majd 1954-től 3 év megszakítással Sarkadon. 1964-ig a Mezőgazdasági Gépállomáson, a Kossuth Tsz-ben, a Dózsa Tsz-ben, Gyulán a tangazdaságban tevékenykedett. 1964-től a sarkadi középiskola keretében működő Mezőgazdasági Szakközépiskola tanáraként oktatott. Az Ady gyűjtemény szervezője volt. Közéleti tevékenységét szülővárosa múltjának kutatása jellemzi. 1968-1993 között a Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjeként tevékenykedett. 1988-tól a Városszépítő Egyesület alapító tagja, a Honismereti Szakosztály alelnöke. Kezdeményezője volt a II. világháborús emlékmű és a Honvédtemető emlékhely kialakításának. A Kossuth Alapítvány és Szövetség alapító tagja. A sarkadi Bélyeggyűjtő kör elnökeként 30 évig munkálkodott. Megjelent művei: Sarkad - szöveges-képes útikalauz (1988), Három háború emlékhelyei Sarkadon (7996), 1848-49 Sarkadon és Nagyszalontán (1999). Munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült: Kiváló Társadalmi Munkáért (1966), Településfejlesztő Társadalmi Munkáért (1980), Kiváló Munkáért (1978), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1982), Honismereti Mozgalomért (1989), „Sarkadért" (1994), Bocskai emlékplakett - Nagyszalonta (1999), Emléklap és érem Sarkad város helytörténeti értékeinek felkutatásáért és gondozásáért (2002).

 

HAJDÚ András - műsorkészítő. (*Gyula, 1963. szeptember 9.) Békéscsabán a Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Számítástechnikai szoftverüzemeltető, majd 2004-ben-felsőfokú képzés keretében- multimédiafejlesztő képesítést szerzett. Munkásságát a helyi ÁFÉSZ-nél kezdte, ezután a Központi-raktár vezetője volt. 1992 óta - rövid kihagyással - a Bartók Béla Művelődési Központban dolgozik. 2002-től a Sarkad Televízió műsorkészítője. 2003-ban szakmai kollégium ismerte el operatőri munkáját.

   

DR. HAJDÚ Antal - rendőr, főkapitány helyettes. (*Békéscsaba, 1955. november 3.) Általános és középiskolai tanulmányainak színhelye Sarkad volt, majd Szegeden a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult tovább. 1980-ban diplomázott, 1990-ben tett jogi szakvizsgát. Első munkahelye a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. 1980-tól rendőrkapitány Békésen. 1982-től a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályának vezetője, 1989-1991 között Békéscsaba rendőrkapitánya. Ezután másfél évig jogtanácsos. 1993-tól főkapitány-helyettes, bűnügyi igazgató. 1999-től rendfokozata ezredes.

   

HALÁSZ Andor - pedagógus. (*Sarkad, 1928. január 1.) 1956-ban Budapesten szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. 1958-tól több mint 30 évig a hivatásának élt. 1969-1973 között Sarkadkeresztúron iskolaigazgató volt, majd ismét Sarkadon tanított, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A település aktív közéleti szereplője: 1973-1988 között népfront titkár, 1990-től 2002-ig a Városszépítő Egyesület elnöke, 1994-től 2002-ig önkormányzati képviselő volt. A Sarkadról elszármazottak Baráti Találkozójának 1983 óta szervezője. Munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült: Úttörővezető Érdemrend, Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, 1989-ben „Sarkadért" kitüntetés stb.

   

DR. HÁMORI Jolán - orvos, tisztiorvos, főorvos. (*Szeged, 1935. március 31. - tSarkad, 2000. október 13.) Szegeden végezte el az Orvostudományi Egyetemet. 1960-ban Sarkadon lett körzeti orvos, majd járási tisztiorvos. Ezt követően a Gyulai Megyei Kórház táppénzes felülvizsgáló főorvosaként dolgozott. Kiváló véradó volt, ezért országos kitüntetésben részesült.

 

HATVANI Béla - postai alkalmazott. (*Kövegy, 1953. november 26.) A középiskolát Makón és Sarkadon végezte el. Makón érettségizett. 1972-től a postánál dolgozott rendszeres helyettesként. 1978-ban Vésztőn a Posta vezetésével bízták meg. 1981-ben tiszti tanfolyamot végzett. 1979-1992 között postavezető a Sarkad 1. Postán, majd főpénztáros, jelenleg minőségellenőr ügyintéző.

   

HÁZI István - energetikus, labdarúgó edző. (*Sarkad, 1919. május 7. -tSarkad, 1997. március 29.) A Sarkadi Cukorgyárban volt ipari tanuló és, mint ács- szakmunkás végzett. 1950-1954 között elvégez-te a Kohó és Gépipari Technikumot. Egyetlen munkahelyen dolgozott, a Sarkadi Cukorgyárban, egy ideig műszakvezetőként, később energetikusként. 1979-ben vonult nyugdíjba. Már 16 évesen igazolt labdarúgó. 1962-ben segédoktatói igazolványt szerzett. Nyugdíjazása után a serdülő fiatalok lelkes és sikeres oktatója lett. Tagja volt a Testnevelési és Sportszövetségnek és a Járási Tanácsnak. Tevékenységéért Kiváló Munkáért és 1994-ben „Sarkad Város Sportjáért" kitüntetést kapott.

   

HÁZI Istvánné (Szilágyi Erzsébet) -óvónő. (*Gyula, 1948. augusztus 2. -tSarkad, 1994. július 3.) 1966-tól óvodában dolgozott. A Szarvasi Óvónőképző Főiskolán 1968-ban és 1972-ben szerezte diplomáit. Később 3 éves matematikai szakmódszertani tanfolyamot végzett. 1971-ben vezető óvónő lett. 1978-tól 10 éven át, járási óvodai szakfelügyelő. Részt vett a cigány származású gyermekek óvodai nevelésének megszervezésében. Egyik szerzője volt a leendő óvónők számára írott módszertani tankönyvnek. A Pedagógus Szakszervezetben titkárrá választották. Bélyeggyűjtőként is tevékenykedett. Megdöbbentően fiatalon ragadta el a halál. Munkája elismeréseként „Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója", 1994-ben „Sarkadért" posztumusz kitüntetésben részesült.

 

HEGEDŰS Erzsébet - középiskolai tanár. (*Magyardombegyház, 1947. szeptember 18.) Felsőfokú végzettsége: magyar-orosz szakos tanár és közoktatás vezető. 1987 óta dolgozik Sarkad középiskolájában, diákjaival 160-nál több megyei vagy országos eredményt ért el. Munkája elismeréseként 1996-ban és 2000-ben „Sarkadi Talentum", 1999-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült. Diákok írásaiból az iskola fennállásának 50. évfordulójára 180 oldalas kötetet állított össze, ez kiadásra vár.

   

HODOSI József - művezető. (*Füzesgyarmat, 1950. április 26.) Út-, Híd-, és Vízmű-építő Technikumot végzett. Később a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a budapesti Ybl Miklós Főiskolán szerzett diplomát. 1968 óta megszakítás nélkül a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht.-nál illetve jogelődjénél dolgozik, mint művezető. 1987-től 2005-ig a Közút című országos szakmai folyóirat sajtóképviselője. E tevékenységében Utak, hidak a művészetben címmel szakkiállítást hozott létre, mely bejárta az országot. Szabadidejét a képzőművészet és irodalom tölti ki. Számos önálló és csoportos fotókiállítása az ország minden szögletébe eljutott: Debrecen, Budapest, Hatvan, Gyöngyös, Okány, Füzesgyarmat, Kassa, Gyula stb. Versei különböző antológiákban láttak napvilágot. Önálló kötetei: „árnyékomnak" (2000), Útvesztők (2003). Nevéhez fűződik a Jégmadár című SAK antológia szerkesztése. 1991-től 2001-ig az 1. Számú Általános Iskolában az Iskolaszék elnöke, 1995-2002 között a Sarkad Közművelődéséért, Oktatásáért, Sportjáért, Művészetéért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, 1996 óta a Sarkadi Alkotókör titkára. 1998-tól választott önkormányzati képviselő, a Gazdasági és Európai Uniós Integrációs Bizottság vezetője. 2002-től a Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke. Szerteágazó tevékenységének elismerését jelzi: a Kazinczy előadói díj, a Közlekedés Kiváló Dolgozója, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért Kitüntető jelvény, Művelődési Miniszteri Dicséret.

   

HODOSI Józsefné (Dézsi Emília) -védőnő, bölcsődei szakdolgozó. (*Okány, 1953. május 4.) A gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Szegeden védőnői, Szolnokon bölcsődei szakképesítést szerzett. Több mint 26 éven keresztül dolgozott védőnőként. Tanulmányt írt Káros szenvedélyek a serdülők tükrében címmel. 2000-től bölcsődei szakdolgozó. Aktívan vett részt a közéletben, mint tanácstag, VB-tag és ÁFÉSZ Nőbizottsági tag. 2002-től Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságának tagja. 1999 óta a Kónya Sándor Kamarakórusban énekel.

   

DR. HORVÁTH István - jogász, pénzügyi szakember, igazgató. (*Vaspör, 1927. augusztus 31.) Jogi egyetemet végzett. Több mint 10 éven át volt a sarkadi OTP vezetője, majd a gyulai OTP igazgatója. Aktívan részt vett a közéletben, mint tanácstag, MEDOSZ sportkör gazdasági vezető, járási Népfront alelnök stb. Munkája elismeréseként Kiváló Pénzügyi Dolgozó és a Munka Érdemrend ezüst fokozat kitüntetésben részesült.

   

ILLYÉS Imre -tanár. (*Sarkad, 1936. november 14. - t Gyula, 1997. december 26.) Általános iskolai tanulmányait a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában végezte, majd a gyulai Állami Tanítóképzőbe járt. Később rajzföldrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Pályáját Sarkadkeresztúron és Csáki-szigeten kezdte. Több mint 30 évig tanított Sarkadon az 1. Számú Általános Iskolában. Az országban elsőként létrehozta, szervezte és 14 éven át vezette az iskolájában létrehozott Iskolagalériát. A Képzőművészeti Főiskolán képezte tovább magát. Szerteágazó tevékenységét megyei, és miniszteri dicsérő oklevéllel ismerték el. Kapott Kiváló Munkáért kitüntetést, és Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testületétől 1993-ban „Sarkadért", 1997-ben „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntető címet.

 

ILLYÉS Imréné (Mátyási Erzsébet) - tanítónő. (*Ant, Románia, 1938. augusztus 25.) Szarvason Állami Tanítóképzőt végzett 1953 és 1957 között. Több szakmai továbbképzésen vett részt, pl. Baján nyári akadémiákon, Békéscsabán vezetőképzőn. 1957-ben kezdte a pályáját Okányban. 1958-tól 1964-ig Sarkadon tanított a 2. Számú Általános Iskolában. 1964-1967 között főhivatású nevelő volt a helyi leány diákotthonban. 1967-től ismét a 2. Számú Általános Iskolában tanított és igazgató-helyettesként is tevékenykedett. 1988-tól 1991-ig az iskola igazgatójaként dolgozott, azóta nyugdíjas. A Pedagógusok Szakszervezetében járási gazdasági vezető volt, részt vett a Hazafias Népfront munkájában. Az Országos Béketanács is tagjaként tisztelte. 2000-ben a millennium évében a „Zászlóanya" megtisztelő szerepét kapta. Több Dicsérő Oklevéllel, 1986-ban Miniszteri Dicsérettel ismerték el munkáját.

   

DR. ILYÉS Mária - csecsemő-és gyermekgyógyász. (*Vajdahunyad, 1951. február 1.) Orvosi diplomáját 1978-ban szerezte a „Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Karán". Ezután a Kolozsvári 1-es Számú Klinikára került, ahol 1984-ben csecsemő-és gyermekgyógyász szakvizsgát tett. 1984-88-ig a „Hátszegi Városi Kórház" Gyermekgyógyászati Osztályán dolgozott. 1988-tól él Sarkadon, azóta mint csecsemő- és gyermekgyógyász látja el feladatát.

 

JAKÓ Ferenc - tanár, iskolaigazgató. (*Gyula, 1957. szeptember 11.) A helyi középiskolában érettségizett, majd a Debreceni Tanítóképző Főiskolán folytatta tanulmányait. Az orosz nyelv, valamint komplex természetismeret (földrajz-biológia szak) tanítására szakosodott. 2004-ben elvégezte a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatásvezető szakát. 1979-től az újkígyósi Általános Iskolában tanított. 1983-tól Sarkadon a 2. Számú Általános Iskolában tanító, tanár, 1991-től iskolaigazgató. 1994-2002 között a helyi Képviselő-testület tagja. 1997-2002-ig a Művelődési- Ifjúsági és Sportbizottság elnöke. 2002-től a Gazdasági Bizottság tagja.

   

JAKÓ István - gyárigazgató, tanácselnök. (*Gyula, 1941. január 12.) Régi sarkadi család leszármazottja. Elődei között „több bíróviselt" ember volt. Iparos-munkás család harmadik gyermekeként született és nevelkedett. Az általános iskola befejezése után villanyszerelőnek tanult. Érettségizett, mestervizsgát tett, a „Szakma Ifjú Mestere" lett. Elvégezte a villamosenergia-ipari technikumot, később az Államigazgatási Főiskola tanácselnök-képzőjét. Felsőfokú politikai és humánpolitikai végzettséget szerzett. A Sarkadi Cukorgyárban dolgozott több mint 20 évig villamos-energiaipari szakemberként. 1978-ban a Kendergyár élére került. 1980-ban Sarkad tanácselnökévé választották. 10 évi működése alatt nagyközségből városi jogú nagyközség, 1989-ben város lett Sarkad. Aktív közéleti szereplő. 1982-1985 között tagja a megye vezető testületének. Mint tanácselnök a Városszépítő Egyesület megalakulásának támogatója és alapító tagja. 1990-1994 között önkormányzati képviselő. Évekig a helyi vadásztársaság elnöke volt. Munkáját többek között Kiváló dolgozó címmel, Árvízvédelemért, Kiváló Munkáért, és 1990-ben „Sarkadért", kitüntetéssel ismerték el.

 

JAKÓ Istvánné (Fekete Ilona) - a Magyar Vöröskereszt Területi Szervezetének vezetője. (*Sarkad, 1945. november 1.) Dolgozott az ÁFÉSZ-nél, a Vadásztársaságnál, és volt magántermelő. 2000 óta a Magyar Vöröskereszt Sarkadi Területi Szervezetének vezetője, és további hat település ezirányú munkájának szervezője, koordinálója. Bevonja a tanulóifjúságot és a pedagógusokat a vöröskeresztes munkába. A véradásokat szervezi, karitatív munkával több ezer rászorulót segít hozzá adományokhoz. Nevéhez fűződik a Vöröskeresztes Székház létrehozása. Munkája elismeréseként Kiváló Véradó Szervező, Kiváló Dolgozó, „Vöröskeresztes Munkáért" ezüst fokozat kitüntetésben részesült.

   

DR. JAKUCS László - geológus, barlangkutató, a földrajztudományok kandidátusa. (*Sarkad, 1926. január 21. - tSzeged, 2001. december 1.) A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem kémia, biológia, földrajz, geológia szakán szerzett diplomát. Az Aggteleki cseppkőbarlang igazgatója lett. 1963-1991 között a József Attila Tudományegyetem természeti-földrajzi tanszékének vezetője, egyetemi tanára volt. 1992-től nyugalmazott egyetemi tanár. Kutatási területe: új elvek és módszerek kidolgozása és alkalmazása a barlangok feltáró kutatásában. Ő fedezte fel az Aggteleki Béke-barlangot és a Pénzpataki barlangot. Kidolgozta a karsztbarlangok eróziós genetikai modelljét és kimutatta a Fekete-tengeri kozmikus becsapódások eredetét. 14 tudományos könyve és 120 dolgozata itthon és külföldön is keresett forrásmunka. Több hazai és nemzetközi tudományos társaságnak megbecsült tagja volt. Szülőháza falán 2004. augusztus 20-án márványtáblát avatott a város. Kitüntetései: Vásárhelyi Pál kitüntetés, Hermann Ottó-érem, Lóczi Lajos Érem, Teleki Sámuel Érem. 1997-ben „Sarkad Város Díszpolgára" címben, 2000-ben Szent-Györgyi Albert díjban részesült.

Forrás: Sarkad Város, 2001. december 21. 2. p.

 

DR. JAKUCS Pál - biológus, ökológus. (*Sarkad, 1928. június 23. - tDebrecen, 2000. október 17.) A Debreceni Tudományegyetemen szerzett diplomát. A Természettudományi Múzeum Növénytárának kutatója lett. Kutatómunkáját 1966-tól az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében folytatta. Elsősorban növénytársulás-dinamikával foglalkozott. 1971-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem növénytani tanszékének vezető egyetemi tanára, 1980-tól az első magyarországi ökológiai tanszék vezetője. 1987-től rendes tagja az MTA-nak, valamint a Debreceni Akadémiai bizottságnak. Elnöke volt a környezettudományi bizottságnak és az MTA Természetvédelmi Bizottságának. Részt vett az Ökológiai Bizottság munkájában. Főszerkesztőként tevékenykedett az ACTA Botanica Hungaricánál. Szülőháza falán 2004. augusztus 20-án márványtáblát avatott a város. Főbb művei: Síkfőkút (1972), Rejtek (1980), Pro natura (1980), Környezetünk védelméért (1982). Munkásságáért Jávorka Sándor és Széchenyi-díjat kapott. 1997-ben „Sarkad Város Díszpolgára" címben részesült.

Forrás: Magyar és Nemzetközi ki kicsoda, Budapest, 1994. 446. p.

   

JÓZSA László - református lelkipásztor. (*Nagyar, 1913. március 29. - tDévaványa, 1978. december 30.) A Debreceni Református Gimnázium után elvégezte a debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Hittudományi karát. 1938-tól 20 évig Sarkadon előbb segédlelkész, vallásoktató, majd - az Újteleki Egyház önálló közösséggé szervezése után - lelkipásztor. Vezetésével épült fel a Sarkad -Újteleki Gyülekezet temploma. 1954-től haláláig Dévaványán volt lelkipásztor, egyházmegyei és egyházkerületi tisztségekkel.

   

JÓZSI Sándorné (Kovács Julianna) - tanár. (*Gyula, 1957. november 7.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte. Matematika-kémia szakos diplomáját Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerezte. Pályáját a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában kezdte, ahol 1980 óta tanít. Matematika munkaközösség- és kistérségi munkaközösség-vezető. Nevéhez fűződik a kistérségi matematikaverseny megszervezése. Iskolai szakszervezeti titkári munkáját elismerve 2001-ben Eötvös József Megyei Szakszervezeti kitüntetésben, 2004-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

   

JUHÁSZ Imréné (Hízó Mária) - intézményvezető. (*Gyula, 1964. június 14.) A Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Szakközépiskola elvégzése után élelmezésvezetést tanult, majd a Tessedik Sámuel Főiskolán szerzett diplomát. 1982-től a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-nél, 1999 óta a sarkadi Közétkeztetési Intézménynél dolgozik, néhány éve intézményvezetőként. Az általa vezetett kollektíva 2000-ben megkapta a „Sarkadért" kitüntető címet.

   

DR. JUHÁSZ Irén - régész, történész, múzeumigazgató. (*Sarkad, 1943. május 26.) Gyermekkorát Sarkadon töltötte. A középiskolát a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban végezte, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán régész-történelem szakos tanári diplomát, később doktori címet szerzett. Pályáját a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban kezdte. 1969-től a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban régész. 1973-tól a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum régésze, tudományos főmunkatársa, főmuzeológusa, több éven át igazgatója. Választott korszakai az avarkor és az Árpád-kori egyházi építészet. Fő műve a vésztői Csolt Monostor feltárása és a Történelmi Emlékhely létrehozása. Több mint 50 tudományos tanulmányt és számos cikket írt. Népszerűsítő filmben számolt be leletekről, ásatásokról stb. Tagja a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, valamint a Pulszky Társaságnak. Munkája elismeréseként Miniszteri Dicséretet (1975), Szocialista Kultúráért kitüntetést (1981), Nívódíjat (1983), Emlékérmet (1996), Békés Megyéért kitüntetést (1998), Közművelődési díjat (2001), Vésztő Város Díszpolgára (2002), és Címzetes főiskolai docensi címet kapott (2004).

   

JUHÁSZ Róza - színművész. (*Sarkad, 1959. december 20.) A középiskolát Sarkadon végezte. A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után a szegedi Nemzeti Színházhoz, 1985-ben a szolnoki Szigligeti Színházhoz, 1986-ban a budapesti Nemzeti Színházhoz került. 1993 óta a Madách Színház tagja. Fontosabb szerepei: Bánk bán (Izidora), Csongor és Tünde (Ilma), István, a király (Gizella), Csíksomlyói passió (Éva, Mária), Lear király (Gonerir), Elektra (Elektra), Vidravas (Orsolya), Himnusz (Aranka), Téli rege (Paulina). Tanít a nagykovácsi Művészeti Iskola dráma tagozatán. 1992-ben Balladás lemezét - Az év hanglemeze-díjjal ismerték el.

 

KARÁCSONY Sándorné (Fáskerti ibolya) - asszisztens. (*Gyula, 1960. szeptember 18.) Az egészségügyi középiskola után EKG asszisztensi, tüdőgondozói asszisztensi, asthma hurse és ápolói oklevelet szerzett. 1978-tól a Gyulai Tüdőkórházban, 1987 óta a sarkadi Tüdőgondozóban dolgozik, mint csoportvezető asszisztens. A 2. Számú Általános Iskolában az Iskolaszék tagja. 1990-1994 között önkormányzati képviselő, Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete Egészségügyi, Szociális, és Lakásügyi Bizottságának tagja. Munkája elismeréseként 1981-ben Egészségügyi Miniszteri Dicséretben, 1996-ban „ASarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

 

KÉPÍRÓ Sándor - könyvtáros. (*Sarkad, 1910. augusztus 14. - tSarkad, 1978. augusztus 11.) Sarkadon járt iskolába. Dolgozott bányában és a cukorgyárban. A háború után fogságba esett, majd hazakerülése után 1949-től letéti könyvtárat hozott létre. Élete összefonódott a könyvtárral. Megszerezte az akkor szükséges képesítést, és a könyvtár alapítója lett. Fő szerepe van a helytörténeti gyűjtemény kialakításában. Nevéhez kapcsolódik a Sarkad 25 éves fejlődése című kiadvány összeállítása, írásai könyvtári kiadványokban jelentek meg.

Forrás: A sarkadi városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye (kézirat.)

   

KERESŐ Ferenc - fácántelep-vezető. (*Makó, 1921. szeptember 19. - t Gyula, 1993. szeptember 26.) Fácánmesteri, erdőgazdasági, vadőr szakmai képesítést szerzett. Egész életét a természetnek, az erdőnek szentelte. Dolgozott Dobozon, mint vadász, Szeghalmon erdészként, Pósteleken és Sarkad-Remetén fácántelep-vezetőként. Szakértelméről televíziós műsor tanúskodott. A folyóiratok többször méltatták, és a szakirodalom is felhasználta eredményeit. Szakmai tudása elismeréseként számos kitüntetésben részesült: A Békés megyei Állami Erdőgazdaság főigazgatói dicséretét 1958-ban és 1960-ban, a Kiváló oklevelet 1965-ben, az ezüst vadászjelvényt 1966-ban kapta.

   

DR. KESZTYŰS Attila - fogszakorvos. (*Gyula, 1963. augusztus 24.) Általános és középiskolai tanulmányainak színhelye Sarkad volt. Az orvosi egyetem elvégzése óta (1987) a sarkadi Központi Orvosi Rendelőben dolgozik. 2004-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

   

DR. KESZTYŰS Ferenc - jogász, újságíró, grafikus, festőművész, tanár. (*Sarkad, 1932. október 17.) Sarkadon járt iskolába, majd Budapesten, szakérettségi után, a Képzőművészeti Főiskolán kezdte rajztanári tanulmányait, melyet Pécsett a Tanárképző Főiskolán fejezett be. Jogi diplomát Szegeden szerzett, majd Újságíró Akadémiát végzett. Pályáját Szegeden kezdte. Volt megyei jogú városi tanácsi igazgatási előadó, jogtanácsos és ügyvéd. Díszítőfestői, aranyozói és freskófestői munkásságát Budapesten a Parlament, az Operaház, az Operettszínház, templomok és más épületek falai őrzik. Tevékenykedett, mint bemutató rajztanár, újságíró-iskolák tanára, szerkesztő. Egy ideig a Sarkad Újság felelős szerkesztője. A tűzzománckerámia festészet meghatározó kutatója és művelője, a szilikon-művészfesték feltalálója. Sarkadhoz való kötődését képzőművészeti alkotások adományozásával, több önálló kiállításával, kiállítások szervezésével, valamint a Városi Képtár létrejötte során is bizonyítja. Úttörő szerepe volt az Iskolagaléria létrehozásában. Adományaival segítette a református templom felújítását és a város intézményeit. 10 m2-es tűzzománc-kerámia alkotása a sarkadi Katolikus Templom belső falát díszíti. Az iskolaépület homlokzatán látható a fiával, Kesztyűs Tibor festő- és grafikus művésszel együtt készített tűzzománc-kerámia állami címer. Elhozta az újságíró iskolát Sarkadra és tanított is azon. Riportere volt a Búza Barna 80 éves című tévé filmnek. A sarkadi óvoda által meghirdetett nemzetközi rajzpályázat zsűri elnökeként mintegy 10 éven keresztül tevékenykedett. A kiállítások rendszeres megnyitása és a díjátadás is nevéhez fűződik. Megalakulása óta tagja a Sarkadi Városszépítő Egyesületnek. Számos kitüntetése között van három Újságírói Nívódíj, Honvédelmi Emlékérem, Magyarország Felemelkedéséért Érdemérem. Az Ancona-i nemzetközi Biennálén háromszor nyert ezüstérmet, a kubai nemzetközi kiállításon bronzérmet. Sarkad város háláját több elismerés jelzi. Megkapta a város díszkulcsát, a közgyűjtemények gyarapítását elismerő oklevelet, 1994-ben „Sarkadért", 1997-ben „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetést. 2000-ben „Sarkad Város Díszpolgára" címben részesült.

 

DR. sarkadi KESZTYŰS Loránd - orvosprofesszor, immunológus. (*Sarkad, 1915. április 11.- t Debre-cen, 1979. augusztus 17.) Debrecenben szerzett orvosi diplomát (1938-ban), ahol az Élettani Intézet adjunktusa lett. Hormonkutatásainak köszönhetően nevezték ki egyetemi magántanárnak. Főként immunológiával foglalkozott. 1947-től a kórélettan professzora, 1950-52-ig dékán, 1959-1963 és 1967-1973 között az Orvosegyetem rektora volt. 1967-ben az MTA levelező, 1970-ben rendes tagjai sorába választották. Az akadémia orvosi szakosztályának elnökhelyettese, a Debreceni Akadémiai Bizottság és az Űrkutatási Kormánybizottság elnöke lett. Az immunitás és az idegrendszer összefüggéseivel foglalkozó német nyelvű könyve alapműnek számít. Közleményeinek száma 200 körül van. Elismerései: Semmelweis-emlékérem (1973), Went István-emlékérem (1977), Állami Díj (1978)

Forrás: Új magyar életrajzi lexikon. Budapest: Magyar Könyvklub, 2003. 3. kötet. 904. p.

   

KISS István DLA (Doctor of Liberal Arts) - okleveles építészmérnök, okleveles testnevelő tanár. (*Sarkad, 1924. május 12.) Felsőfokú tanulmányait 1942-ben kezdte a Magyar Testnevelési Főiskolán, majd 1947-1951 között a Budapesti Műszaki Egyetemet végezte el. 30 évig dolgozott a Középület-tervező Vállalatnál Budapesten, majd 10 évig fővállalkozó mérnöki irodák vezetője, illetve munkatársa volt. Tervezői munkái: a gyulai Központi Orvosi Rendelőintézet, a Gyógyüdülő (ma: Erkel Hotel), a nyíregyházi Tanárképző Főiskola, a veszprémi Toronylabor, a miskolci Egyetemi Sportcsarnok, a kaposvári Termálfürdő és Fedettuszoda, a Megyei Könyvtár, az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok. Kiváló teljesítményt nyújtott a sport terén is. Tízpróbában, távol- és hármasugrásban hét országos bajnokságot nyert, 1948-1963 között tízpróba csúcsot tartott. Közel száz cikke, tanulmánya és publicisztikája jelent meg folyóiratokban és napilapokban. Önálló kötete: ... És megszületek az építészet (2003-ban jelent meg). Munkásságát Ybl-díjjal (1967), a Munka Érdemrend arany fokozatával (1982), a DLA mesterfokozatával (1997) ismerték el. 2004-ben „Sarkad Város Díszpolgára" címben részesült.

   

KISS István - mezőgazdasági dolgozó. (*Sarkad, 1933. október 1.) Az általános iskola befejezése után dolgozott állami gazdaságnál, 1962-től a Sarkadi Cukorgyárnál, 1968-tól a DÉGÁZ-nál és 1970-től nyugdíjazásáig a sarkadi Lenin Tsz-ben brigádvezetőként. Évtizedeken át volt a Cigányklub vezetője, gondnoka. 1998-tól önkormányzati képviselő. Munkáját többek között a Sarkadi Romákért kitüntetéssel ismerte el Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

 

DR. KISS Lajos - főiskolai tanár. (*Sarkad, 1910. április 19. - t Debrecen, 2002. január 30.) 1929-ben a Nyíregyházi Tanítóképzőben elemi népiskolai tanítói oklevelet szerzett, majd a Szegedi Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait. Egyidejűleg rendkívüli hallgatója volt a Tudományegyetemnek is. 1935-ben tanári oklevelet, 1939-ben bölcsészdoktori címet szerzett. Pályáját a Kiskunfélegyházi Tanítóképzőben kezdte, és Nyíregyházán folytatta. Itt 1937-től a Tanítóképző Intézet tanára, 1949-től 1959-ig igazgatója. 1962-ben Debrecenbe hívták, ahol 1973-ban címzetes főiskolai tanár címet kapott, és lélektant tanított nyugdíjba vonulása után is. 13 évig szerkesztette a Tanítóképző Intézetek Tudományos Közleményei-†. Számos tanulmányt írt, cikkeket publikált. Tudományos munkáinak több darabját a sarkadi Városi Könyvtárnak adományozta. Elismertségét számos kitüntetése jelzi: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Bessenyei-emlékplakett, és a Kölcsey-emlékplakett.

Forrás: Sarkad Város: hetilap, 2002. február 22.(2. p.)

   

KISS Lajos - vendéglátó-ipari szakember. (*Sarkad, 1922. március 7.) Szakmai végzettségét a Vendéglátó-ipari Főiskolán szerezte. Hányatott életútja 1953-ban vett nyugalmasabb fordulatot. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ áruforgalmát irányította, majd osztályvezető lett. 50 éven át tanácstagként, illetve önkormányzati képviselőként vállalt közéleti szereplést. Egy évtizeden át volt a Nyugdíjas Egyesület és a Hadirokkantak szövetségének városi elnöke, valamint a Nyugdíjas Egyesület megyei és országos vezetőségének tagja. Elismerték árvízvédelmi, valamint településfejlesztő társadalmi munkáját. A várostól 1988-ban és 1998-ban megkapta a „Sarkadért" kitüntetést. Elnyerte a Nyugdíjas Egyesület országos vezetőségének „Díszoklevelét", és a Honvédelemért kitüntető címet stb.

   

KISS Lajosné (Elek Ilona) - tanár. (*Sarkad, 1923. május 30.) Érettségi után Szarvason szerzett tanítónői oklevelet, majd a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári diplomát. A helyi Polgári Iskola volt az első munkahelye. Később dolgozott Kötegyán, Körösnagyharsány és Okány általános iskolájában és a Gyula-Remetei Gyermekotthonban. A 60-as évek elejétől 1979-ig (nyugdíjba vonulásáig) a sarkadi középiskola testnevelőjeként tevékenykedett. Közben vezetett sportkört, kézimunka, természetbarát, kertészeti szakkört. Különböző szintű borversenyeken állandó dobogós helyezést ért el (18 arany, 15 ezüst, 6 bronz). Vöröskeresztes megbízottként is több évig munkálkodott.

   

KISS Sándor - nótaénekes. (*Sarkad, 1928. augusztus 9.) Felsőfokú mezőgazdasági végzettséget szerzett. A Mezőgazdasági Gépállomáson és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben dolgozott nyugdíjba vonulásáig. A sarkadi Röpülj Páva Kör alapító tagja. 40 éven át szalonzenekarban prímás, zeneszerző, nóta- és dalénekes. Járási, megyei és országos nóta- és dalversenyeken több alkalommal I. helyezést ért el, Nótakirály díszoklevelet kapott. 1998-ban „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetésben részesült.

 

KLIMAJ Tamásné (Bende Valéria) - nevelőtanár, kollégiumvezető. (*Budapest, 1954. február 3.) A Szarvasi Óvónőképző Intézetben szerezte első diplomáját, majd Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán nevelőtanári oklevelet. Pályáját a sarkadi óvodáknál kezdte. 1989-től a sarkadi Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Informatikai és Postaforgalmi Szakképző Iskolában dolgozik, évek óta kollégiumvezetőként. Aktívan részt vesz Sarkad város drogkoordinációs bizottságának munkájában. 1987-ben Miniszteri Dicséretben, 2003-ban „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

   

KOLOZSI Bea - fotográfus, középiskolai tanár. (*Gyula, 1973. március 5.) A szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola kerámia szakának elvégzése után a budapesti Magyar Iparművészeti Egyetemen szerzett vizuális kommunikáció tervező, vizuális és környezetkultúra szakos tanári diplomát. Az Alkotó Gyermekműhely Alapfokú Művészeti Iskolában tanított Szentendrén. Jelenleg a budapesti Modell Divatiskolában művészettörténetet tanít. Szabadúszó fotográfus. Fontosabb egyéni kiállítások: Grand Café - Szeged (1998), Neues Rathaus - Stadt fayer Galéria - Darmstadt (1998), Bartók Béla Művelődési Központ (Szeged), Márki Sándor Múzeum - Sarkad (1999), Magyar Fotográfusok Háza - Budapest (1999), Impala Ház - Szeged (1999), Trafó, Kortárs Művészetek Háza - Budapest (2001). Számos helyen vett részt munkáival csoportos kiállításon is.

   

KOLOZSI József - technikus. (*Gyula, 1945. július 8.) Középiskolai végzettséget Sarkadon, technikusi minősítést Békésen szerzett. Húsz éven keresztül dolgozott a sarkadi GAMESZ-nél, majd az azt követő jogutódoknál, mint karbantartó csoportvezető. A HVDSZ szakszervezeti titkára és tanácstag is volt. Egyedülálló éremgyűjteménnye van. Az Alkotó Ifjúság pályázaton 1980-ban I. helyezést ért el.

   

KÓNYA Ilona - pedagógus. (*Sarkad, 1956. december 10.) Az általános iskolát Sarkadon, a középiskolát Gyulán az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában végezte. Pedagógus diplomát a Debreceni Tanítóképzőben szerzett. 1979 óta a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában tanít. A tanítás mellett meséket állított színpadra és rajzkiállításokat szervezett tanítványaival. Szabadidejében nagy kísérletező kedvvel készít textilképeket, amelyek kiállításokon kerülnek bemutatásra. Munkáját Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2002-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetéssel ismerte el.

   

KÓNYA Sándor - operaénekes. (*Sarkad, 1923. szeptember 23. -tlbiza, 2002. május 20.) Sarkadon töltötte gyermekkorát. Egy énektanár ajánlására a Zeneakadémián tanult volna, ám behívták katonának, és fogságba esett. A háború után a német Husler professzor tanítványa lett. 1951-ben indult el pályája a Fidelio és a Parasztbecsület egy-egy szerepével. Az 50-es években már portugál, spanyol és francia földön is komoly sikereket ért el. 1960-ban kezdődött karrierje az Amerikai Egyesült Államokban. 22 opera 287 előadásában énekelt a New York-i Metropolitan színpadán (Aida, Lohengrin, Turandot, Tosca, A nyugat lánya, Pillangókisasszony stb.). A Metropolitan színpadától 1974-ben búcsúzott. A 60-as években szerepelt Budapesten is. 1988-ig a stuttgarti Zeneművészeti Főiskola professzora volt. A New York-i Metropolitan örökös tagja. Hangját és játékát sok-sok felvétel őrzi. A 90-es évektől többször hazalátogatott Sarkadra. Hálája és ragaszkodása jeléül Sarkad városnak adományozta élete eseményeinek relikviáit, amelyekből a város emlékszobát rendezett be. 1996-ban a helyi kamarakórus a művész jelenlétében vette fel a Kónya Sándor Kamarakórus nevet. 1996-ban a város díszpolgárává avatta. 2003-ban a Múzeumkertben felavatták mellszobrát.

Forrás: A sarkadi városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye (kézirat).

   

KORA Kornél - mérnök, gyárigazgató. (*Sarkadkeresztúr, 1941. május 9. - t Sarkad, 1991. június 3.) A középiskolát Sarkadon végezte el. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán diplomázott 1964-ben. 1974-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyipari Gazdaságmérnöki Szakát, 1982-ben pedig a Politikai  Főiskolát.  1964-től a Sarkadi Cukorgyárban üzemmérnökként, műszakvezetőként és párttitkárként dolgozott. 1978-tól Gyulán a Járási Pártbizottságon tevékenykedett. 1983-tól 1990-ig a Sarkadi Cukorgyár igazgatója volt. A közéletben is aktívan részt vett. 1969-től a Kinizsi Sportkör intézője és elnöke, 1971-től a MÉTE (tudományos egyesület) tagja, 1982-től Sarkadon tanácstag, 1988-tól a Városszépítő Egyesület alapító tagja. Munkája elismeréseként 1970-ben Kiváló Dolgozó, Árvízvédelemért Emlékérem, 1974-ben a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója, 1986-ban Honvédelmi Emlékérem és Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült.

 

KOVÁCS Imréné (Szabó Erzsébet) - óvónő. (*Gyula, 1963. február 16.) Középiskolai tanulmányait Sarkadon, az óvónőképzőt Szarvason végezte. 1981 óta dolgozik a sarkadi Kossuth utcai óvodában. Munkája elismeréseként 1998-ban „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

 

KOVÁCS József (Csúnya Jóska) - prímás. (*Sarkad, 1919. december 4. -tSarkad, 1972. március 26.) A Sarkadon élő cigányzenészek kiemelkedő képviselője volt. Zenekarával évtizedeken át muzsikált az Ipartestület házában. Szakmai tudása, szerénysége közkedveltté tette a szórakozni vágyó közönség körében. Sok-sok sarkadinak ismerte és külön kérés nélkül eljátszotta kedvenc nótáját. Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1999 tavaszán-egykori munkahelyének falán-emléktáblát helyezett el a prímás tiszteletére.

   

KOVÁCS László - műszaki szakoktató.(*Sarkad, 1949. augusztusi 2.) A sarkadi középiskolában érettségizett, majd a békéscsabai és szegedi postahivataloknál dolgozott. Műszaki szakoktatóként Győrben diplomázott, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. Főiskolára már a sarkadi Postahivatal vezetőjeként jelentkezett. Még hallgató volt, amikor a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola nevelőtestületéhez került, szakoktatói és gyakorlati oktatásvezetői minőségben. 1989-ben igazgatóhelyettes, 1998-ban megbízott igazgató lett. 1999-től a Sarkad 1. Postahivatalnál postavezetőként dolgozott. 2000-től területi ellenőr a Szegedi Postaigazgatóságon. Közéleti tevékenységének fő területei: szakkörök és a bélyeggyűjtő kör. Munkáját „Kiváló Pedagógus" kitüntetéssel és Posta vezérigazgatói dicsérettel ismerték el.

   

DR. KÖLÜS Gábor - professzor, tanszékvezető egyetemi tanár, professzor emeritus. (*Sarkad, 1922. május 8.) Az alsóbb iskolát Sarkadon, a középiskolát Békéscsabán és Bácsalmáson végezte. 1942-től a Keszthelyi Gazdasági Akadémián, illetve Főiskolán, majd az Agrártudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Katonáskodás, sebesülés és felgyógyulás után oklevelet, később agrármérnöki diplomát szerzett. Dolgozott kataszteri biztosként, szakiskolai tanárként. 1950-ben meghívták tanársegédnek a Budapest-Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszékére. Itt készítette el doktori és kandidátusi értekezését. 1958-ban Keszthelyen egyetemi docens lett és az Állattani-növénytani és Növényvédelmi Tanszék vezetője. 1975-től egyetemi tanár. Fő kutatási területe az erdősávok környezetre gyakorolt hatása. Munkásságának eredményeit a Vadgazdálkodás és vadtakarmányozás, a Vadgondozás és élőhely-gazdálkodás című könyveiben, számtalan tudományos cikkében, hazai és nemzetközi előadásban tette közkinccsé. Kitüntetései között több miniszteri és kormánykitüntetés is szerepel: a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Minisztertanács Kiváló Dolgozója, a Munka Érdemrend Ezüst Fokozata, Nimród Emlékérem, Professor Emeritus stb. 1999-ben „Sarkad Város Díszpolgára" címben részesült.

   

KŐVÁRI Arnold - főépítész, műszaki és beruházási osztályvezető. (*Szolnok, 1968. szeptember 16.) Az általános iskolát Újszászon, az Építőipari Szakközépiskolát Debrecenben végezte el. Ezután magasépítő üzemmérnök diplomát szerzett a Debreceni Műszaki Főiskolán, majd tervező szakmérnök diplomát a debreceni egyetemen. Első munkahelye a Tiszamenti Regionális Vízművek. Később a Gótika Kft-nél, mint tervező dolgozott. 1993-tól magántervező. 1994 óta lakások, közintézmények tervezésével foglalkozik. 1998-tól dolgozik Sarkadon a Polgármesteri Hivatalban. Előbb építéshatósági ügyintéző, majd főépítész, 1999-től osztályvezető beosztásban.

 

KRICSMARIK Andrásné (Farkas Ilona) - gyógyszertári asszisztens. (*Gyula, 1955. február 20.) Érettségi után asszisztensképzőt végzett. 1976 óta dolgozik gyógyszertári asszisztensként. Előbb Békéscsabán, Gyulán, majd 1979-től Sarkadon a Sétány Patikában. 2003-ban „Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

   

DR. LEEL-ŐSSY Lóránt - ideg-elmegyógyász szakorvos. (*Berekböszörmény, 1927. július 25.) Ötéves korában került Sarkadra, ahol édesapja hosszú évekig lelkész volt. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett 1952-ben diplomát. Pályáját mentőorvosként kezdte, 1956-60-ban szakorvos, majd főorvos lett. 1970-ben kandidátus, 2000-ben az orvostudományok MTA doktora. Címzetes egyetemi tanárként dolgozott a Semmelweis OTE-n és az Orvostovábbképző Egyetemen Budapesten, mint egyetemi oktató. Számos hazai és külföldi tudományos társaság rendes, alapító és vezetőségi tagjaként, illetve elnökeként is tevékenykedett. Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság elnöke. A világhírű magyar agykutatás egyik gyakorlati képviselője. Másfélszáz tudományos cikk, öt szakkönyv, több más kiadvány, többek között a Bihar, Sarkad és a Leel-Őssyek című könyv szerzője. A kötet Sarkad térségének történetét sajátos családi vonatkozásban mutatja be. Számos kitüntetés birtokosa: Kiváló Orvos, több alkotói díj: Schaffer és Sántha emlékérem. Esztergom és Sarkad város (1998) is Díszpolgári címet adományozott számára.

 

LEEL-ŐSSY Miklós - technikus, ügyvezető igazgató. (*Gyula, 1952. június 15.) Szakmai végzettséget az Út-, Híd-, és Vízműépítő Technikumban szerzett. 1970-1984 között szakasz technikusként dolgozott a KÖVIZIG-nél. 1984-től szövetkezeti elnök. Részt vett többek között a Dunakiliti Vízlépcső építésénél. 1990-től a Leel-Őssy Kft tulajdonosa, igazgatója. Cége fővállalkozóként részt vett külföldi téglagyárak és a magyar autópályák földmunkáinak végzésében. Több mint tíz éve egyik fő támogatója Sarkad város amatőr labdarúgó sportjának. A Leel-Őssy Kupa - a nyári labdarúgó bajnokság - létrehozója, támogatója. Az időseket, a gyermekeket, a rászorultakat rendszeresen támogatja. Eddigi tevékenységéért Árvízvédelemért, „Sarkadért" Arany Emlékplakett és Kiváló Munkáért kitüntetést kapott.

 

DR. LEÉL-ŐSSY Szabolcs - okleveles geológus, egyetemi docens. (*Budapest, 1960. március 13.) Az ELTE geológus szakon végzett 1984-ben, majd 1996-ban Norvégiában a Bergeni Egyetemen uránsorozatos korhatározást tanult. Pályáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdte, azóta is ott dolgozik. Előbb tudományos munkatárs, tanszéki mérnök, később egyetemi adjunktus, 2003-tól egyetemi docens. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke. Kutatásvezető a József-hegyi barlang és tucatnyi kisebb barlang feltárása során. Hét hegymászó expedícióban vett részt 6000-7000 méteres hegycsúcsokon. Munkája elismeréseként Szádeczky-Kardoss Elemér és Vass Imre díjban részesült.

 

DR. LŐRINCZ Ferenc - agrármérnök. (*Kötegyán, 1935. január 7.) Agrártudományi Egyetemet végzett. Később doktori címet szerzett. 1958-tól kis megszakítással Sarkadon dolgozott, mint főagronómus, majd tsz-elnök. 1983-tól nyugdíjba vonulásáig TSZ-KER igazgató volt. A közéletben aktívan vett részt, járási pártbizottsági tagként, nagyközségi végrehajtó bizottsági tagként, a Kettős-Körös Vízgazdálkodási Társaság elnökhelyetteseként. A Földművelésügyi Minisztérium többszörös Kiváló Dolgozója.

 

LUKÁCS István - középiskolai tanár. (*Nagyatád, 1947. november 24.) Egyetemi tanulmányai során kémia-fizika, és közoktatási vezetői szakot végzett. 1972 óta a sarkadi középiskola tanára, 1979-1989 között kollégiumvezető, később 6 évig igazgatóhelyettes, 2 évig megbízott igazgató volt. 1987 óta rendszeresen érettségi elnök. 1998-2004 között a közalkalmazotti tanács elnöke. 1978-ban ifjúsági munkáért Aranykoszorús KISZ jelvényt, 1983-ban Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt kapott.

 

LUKÁCS Istvánné (Kovács Mária) - középiskolai tanár. (*Orosháza, 1949. február 14.) Egyetemi tanulmányai során kémia-fizika, és közoktatási vezetői diplomát szerzett. 1972-től a sarkadi középiskola tanára, 1992 óta megyei szaktanácsadó. 1992-2003 között az Eötvös Loránd Fizika Társulat megyei csoportjának titkára. 1995-től rendszeresen érettségi elnök. A sarkadi Kónya Sándor Kamarakórus alapító tagja, titkára. A középiskola pedagógus szakszervezetének titkára. Munkája elismeréseként 1986-ban Miniszteri dicséretben, 1996-ban „Sarkad Város Oktatásáért", 2000-ben a Kónya Sándor Kamarakórus kollektívájával „Sarkad Város Kultúrájáért", 2003-ban Eötvös József Emlékérem ezüst fokozata kitüntetésben részesült.

   

MARCSÓ János - mezőgazdász. (*Sarkad, 1927. augusztus 20.) Hódmezővásárhelyen állattenyésztési technikumot, Orosházán mezőgazdasági technikumot végzett. Magángazdálkodó, 14 évig tsz-fő-agronómus, elnökhelyettes, elnök, majd az ÁFÉSZ-nél főosztályvezető volt. 1961-1973 között tanácstag, 1994-2002 között választott önkormányzati képviselő. Kétszer Kiváló Dolgozó, 1967-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatában, 2001-ben „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

   

MÁRTON András - nyugállományú honvéd altábornagy. (*Sarkad, 1924. június 20.) Alsóbb és középiskolai tanulmányait Sarkadon és Cegléden végezte. 1945-ben kántor-tanítói oklevelet szerzett a Nagykőrösi Református Tanítóképző és Líceumban. Tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárképző szakán folytatta, közben a Nemzeti Paraszt Párt /NPP/ Országos Központjában Erdei Ferenc személyi titkára lett. 1948-ban az NPP kontingensén beiskolázták az I. Törzs- és Főtiszti Tanfolyamra. Századosként avatták és az I. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj 2. századának parancsnokává nevezték ki. Ezután zászlóaljparancsnoki tanfolyamot végzett a Szovjetunióban. 1951. márciusától a „Különleges Tanfolyam" parancsnokaként Törökbálinton teljesített szolgálatot őrnagyi rendfokozatban. 1951. szeptemberétől - 1953. novemberéig Tatabányán a Hunyadi János Lövésztiszti Továbbképző Iskola parancsnoka volt. 1952. februárjában alezredessé, decemberében ezredessé léptették elő. 1953. májusában a honvédség listáján Győr-Sopron megye országgyűlési képviselőjévé választották. A szovjet Vezérkari Akadémia elvégzése után 1955-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokának általános helyettesévé, 1956. október 1-én az Akadémia parancsnokává nevezték ki. A forradalom idején egyetértett az egyetemisták követeléseivel, és támogatta a Corvin-közi szabadságharcosokat. November 11-én saját kérésére Münnich Ferenc felmentette akadémiai parancsnoki beosztásából. 1957. február 5-én letartóztatták. 1958 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 10 év szabadságvesztésre, lefokozasra, teljes vagyonelkobzásra és politikai jogainak tíz évre szóló megfosztására ítélte. 1962. április 3-án egyéni kegyelemmel szabadult. Ezt követően különböző intézményeknél műszaki fordítótolmácsként dolgozott. 1968 októberétől a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát állattenyésztő kerületvezetője, majd 1974 februárjától 1985 áprilisi nyugdíjazásáig a Mezőtúri Állami Gazdaság baromfiágazat-vezetője. Nyugdíjasként hazatért Sarkadra, és a Cukorgyárban vállalt munkát. A rendszerváltást követően 1990. február 27-én rehabilitálták, visszakapta ezredesi rendfokozatát. Für Lajos honvédelmi miniszter felkérésére tagja lett a miniszteri Tanácsadó Testületnek és Budapestre költözött. Még ebben az évben nyugállományú vezérőrnaggyá, 1992. június 16-án altábornaggyá nevezték ki. Társadalmi, közéleti tevékenysége: 1989-től a Történelmi Igazságtételi Bizottság tagja, Katonai Tagozatának alelnöke, 1992-től elnöke. Szintén 1992-től a Magyarok Világszövetségében a Hazai Régió választmányi tagja és az 1956-os Forradalmi Nemzeti Szövetség elnöke. 1993-tól a Szabadságharcosokért Közhasznú Alapítvány kurátorává választották. Kitüntetései: 2000-ben „Sarkad Város Díszpolgára", a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Pro Militum Artibus (A Hadművelet Művészetéért) címet, 2002-ben a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozta számára, a magyar kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett tevékenységéért, kiemelten katonapedagógusi munkásságáért. Katonai kitüntetései: Magyar Köztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1948), Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozata (1951), Vöröscsillag Érdemrend (1953), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1992), Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya (1994-ben és 1995-ben), valamint számos társadalmi szervezettől kapott kitüntetés és elismerés.

   

DR. MÁRTON János - agrárközgazdász, egyetemi tanár. (*Sarkad, 1922. november 28.) Sarkadon töltötte gyermekéveit. A Református Elemi Iskola elvégzése után a ceglédi gimnáziumban tanult. Egyetemi végzettséget Budapesten a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett. Az Országos Tervhivatalban elnökhelyettesként dolgozott. 1957 után az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, 25 évig főigazgatója, Erdei Ferenc utódja volt. Nyugdíjasként az MTA Regionális Kutató Központjának külső munkatársa lett. Négy önálló könyv szerzője, másik négy társszerzője, melyeknek fő témája: a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság. Fontos tisztségeket töltött be a Hazafias Népfrontban, a Magyarok Világszövetségében és az MDF-ben. A Bethlen Gábor Alapítvány elnöke. Munkája elismeréseként megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát és a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. 2000-ben „Sarkad Város Díszpolgára" címben részesült.

 

MÁTHÉ János - kertész. (*Sarkad, 1903. február 18. - t Sümeg, 1999. április 28.) Sarkadon a környék legismertebb kertészetében nőtt fel a Zakar családnál. A háborúban bejárta fél Európát. 1927-ben a francia Nemzeti Kertésziskola első magyar hallgatójaként fejezte be tanulmányait. Párizs környékén dolgozott, majd eljutott Afrika északi országaiba és a Közel-Keletre is. A 30-as évek elején Belgiumban telepedett le, majd a 2. világháború éveiben Balatonfüredre költözött, ahol a Brázay-féle uradalom kertészetét vezette. Országos megbízásokat kapott. Szerkesztette a Növényvédelem és a Kertészet című lapot. Szakfilmek írását és szerepeit vállalta. 1991-ben hazalátogatott Sarkadra és bemutatta az akkor megjelent Egy világjáró kertjei című könyvét. Emberi helytállását, munkáját számos kitüntetéssel ismerték el.

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon.

   

MÁTYÁSI János - gyárigazgató. (*Erdőgyarak, 1924. szeptember 6.) 1941-ben került Sarkadra. Élete ettől kezdve a Sarkadi Cukorgyárhoz kötődött. A kisvasútnál kezdte, majd gazdasági feladatokkal bízták meg. Közben tanult az Orosházi Mezőgazdasági Technikumban, és szaktanfolyamokat végzett. Dolgozott répafelügyelőként, statisztikusként és osztályvezetőként. 1964-ben kinevezték igazgatónak. Húsz év múltán ment nyugdíjba. Közben a gyár 4 alkalommal volt élüzem. Kétszer részesült a legmagasabb vállalati elismerésben, háromszor kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. Elnyerte „A Munka Érdemrend" bronz, majd ezüst fokozatát. Nyugdíjba vonulásakor a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel ismerték el tevékenységét. 1988-ban „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

 

MEGYESI Pál - köztisztviselő, VB titkár. (*Bagamér, 1925. szeptember 28. - tSarkad, 2002. február 4.) Kereskedőinasnak tanult, majd szülőhelyén a Hangya Szövetkezetnél lett segéd. 1951-ben költözött Sarkadra, ahol a Járási Tanács Szociálpolitikai Osztályának főelőadója volt. Később ellenőrzési csoportvezetőként, majd kihágásbüntető bíróként dolgozott. 1957-ben kinevezték az Igazgatási Osztály vezetőjének. Rövid ideig a Magyar Vöröskereszt járási titkáraként tevékenykedett, aztán visszakerült a közigazgatásba. A Sarkadi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkári teendőit látta el nyugdíjba vonulásáig. Aktívan részt vett a település társadalmi életében.  Munkáját 2000-ben „Sarkadért" kitüntetéssel ismerték el.

 

MEGYESI Pál -régész. (*Gyula, 1956) Az ELTE-BTK régészet-történelem karán szerzett diplomát. 1982 óta Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban dolgozik. 1994-től a múzeumi szervezet szakszervezeti titkára, 1997-től a Békéscsabai Történelmi íjászkör elnöke. Számos leletmentés és nagyobb ásatások vezetője. 1991-92-ben Sarkadon, a Peckesi-dombon végzett ásatást. 1987-ben Szocialista Kultúráért, 1996-ban a békéscsabai millenniumi kiállításért Köztársasági Elnöki kitüntetésben részesült.

 

MITYKÓNÉ Szabó Zsuzsanna -lapmenedzser. (*Gyula, 1952. október 28.) Elvégezte a Politikai Főiskolát (1990), majd Kulturális menedzser diplomát szerzett az ELTE-n (1997). 1973-tól a sarkadi Művelődési Központban, 1974-től a KISZ-bizottság titkáraként, 1979-1989 között politikai munkatársként dolgozott. Közben a Családi Iroda vezetőjeként tevékenykedett egy évig. 1992 óta a Békés Megyei Hírlap munkatársa. Volt önkormányzati képviselő (1992-1995), az MSZP városi elnöke (1990-1993), a MATUR Békés Megyei Tagozat titkára, és a Békés Megyei Lovas Szövetség titkára. Munkája elismeréseként Kiváló Ifjúsági Vezető, Kiváló Munkáért, Szocialista Kultúráért kitüntetéseket, valamint MATUR-díjat (2004) kapott.

 

DR. MÍVES Piroska - tüdőgyógyász szakorvos. (*Vác, 1951. december 29.) Az orvosi egyetem után tüdőgyógyász szakvizsgát tett. 1978-tól a gyulai Tüdőkórházban dolgozott. 1983-tól a sarkadi Tüdőgondozó és Pulmonológiai Szakrendelő vezető főorvosa. 2002 óta választott önkormányzati képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke. 1998-ban „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

 

MOCSÁRI Zoltán - villamosmérnök, szövetkezeti elnök. (*Gyula, 1944. július 6. -11999. október 29.) A budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát, majd gazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1967-től a DÉMÁSZ békéscsabai üzletigazgatóságán dolgozott, később a sarkadi kirendeltség vezetője lett. 1971-1986 között a Sarkadi Építőipari KTSZ elnöke. Munkája elismeréseként A Szövetkezet Kiváló Dolgozója címben részesült.

 

MÓKÁN István - városmenedzser. (*Gyula, 1975. augusztus 8.) Sarkadon érettségizett. Szolnokon a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán folytatta tanulmányait. Kereskedelmi szakos közgazdász diplomával 1997-ben export ügyintéző lett a BcB Egyesült Textilművek Rt-nél Békéscsabán. Ekkor kezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán. 2000-ben végzett pénzügy-informatika szakos okleveles közgazdászként. Közben 1998-tól 2000-ig Sarkadon dolgozott a Polgármesteri Hivatalban, mint pénzügyi ügyintéző. 2000-től ugyanott városmenedzser. 2002-ben tanulmányokat kezdett Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Középfokon beszél német és angol nyelven.

 

MOLNÁR Gergely - kefekötő mester. (*Sarkad, 1919. június 1.) A mesterlevél megszerzése óta (1934-től) a mesterségéből él. 1980-tól 1990-ig tanácstag volt. A sarkadi Galambász Egyesület alapító tagja. Többszörös Dél-kerületi Postagalamb csapat- és egyéni bajnok.

 

MOLNÁR Tibor - szakmérnök. (*Sarkad, 1945. július 24.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte. A Miskolci Műszaki Egyetemen gépgyártó mérnöki diplomát, később a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészkarán szakmérnöki diplomát szerzett. 1968-tól a Sarkadi Cukorgyárban dolgozott a gyár megszűnéséig. Előbb energetikai osztályvezető, termelési osztályvezető, később vezérigazgató, majd igazgató volt. 1985-től a sarkadi Tenisz Egyesület alapítója és elnöke, 1990-1994 között önkormányzati képviselő. Sporttevékenységéért Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1997-ben „Sarkad Város Sportjáért" kitüntetésben részesítette.

 

MOLNÁRNÉ   Zolnai   Mária   -   titkárságvezető. (*Gyula, 1958. február 23.) Sarkadon végezte el az általános és középiskolát. Előbb a Debreceni Tanítóképző Főiskolán, majd a Budapesti Államigazgatási Főiskolán szerzett diplomát. 1977-1994 között tanítónő volt a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában. 1998-ig oktatási és közművelődési munkatársként dolgozott Sarkadon a Polgármesteri Hivatalban. Ezután két évig önkormányzati gazdasági referensként tevékenykedett Budapesten a Belügyminisztériumban. 2000-től a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság titkárságvezetője.

 

MÓROCZ Tibor Attila - informatikus, vállalkozó. (*Orosháza, 1964. november 18.) Mezőgazdasági gépszerelő, gázkészülék karbantartó, újságíró és információs-technikai programozó. Dolgozott Orosházán, Békéscsabán, 1990 óta Sarkadon, informatikus vállalkozó. 2001-től a Sarkadi Városszépítő Egyesület elnöke, a Sarkadi Alkotókör tagja.

   

DR. vitéz MÓZES Sándor - mérnök, tanácsos. (*Sarkad, 1923. január 24 - t North York, 2001. augusztus 14.) Tanulmányait a sarkadi református iskolában kezdte, majd a Magyar Királyi Honvédség Műszaki Iskolájában, Németországban, Kanadában és az USA-ban folytatta. Sok éven át írt tanulmányokat angol, kanadai és amerikai szaklapokban. A három aranyéremmel kitüntetett mérnök és kutató 1978-ban az Order of Canada legmagasabb kitüntetést is átvehette.

Forrás: A sarkadi városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye (kézirat.)

   

MUROK Ferenc - magánvállalkozó. (*Sarkad, 1951. szeptember 3.) Az általános iskolát Sarkadon, a vendéglátó és üzletvezetői szakot Békéscsabán végezte. 1975 óta a vendéglátásban dolgozik, 1983-tól magánvállalkozó, saját üzlettel. A közéletben aktív szerepet vállal. 1989 óta választott önkormányzati képviselő, a Pénzügyi Bizottság elnöke. Elismerései: Kiváló Dolgozó cím, 1987-ben az Országos Szakma Kiváló Kereskedő címet adományozott részére, majd 2000-ben „Sarkadért" aranygyűrűvel jutalmazták.

   

NAGY Bálintné (Juhász Erzsébet) -pénzügyi főelőadó. (*Sarkad, 1928. november 15.) Érettségi után pénzügyi szakvizsgát tett, majd államháztartási könyvelő végzettséget szerzett. 1951-től Szarvason, 1957-től több mint negyedszázadon keresztül Sarkadon a Városi Tanácsnál, majd nyugdíjasként a GAMESZ-nél és az óvodák gondnokságánál dolgozott. Közéleti tevékenységei: volt a Szakszervezet Számvizsgáló Bizottságának elnöke, bírósági népi ülnök, szerepet vállalt az Önkéntes Tűzoltóságnál, és aktívan dolgozik a sarkadi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületében. Számtalan kitüntetéssel ismerték el munkáját: Dicsérő Oklevél árvízvédelmi helytállásáért. A választások során kifejtett eredményes munkáért emléklapot, példamutató munkásságért a Megyei Tanács elnöki dicséretét, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsától a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetést, a Polgári Védelem Parancsnokságtól köszönőlevelet, a Megyei és Országos Szakszervezeti mozgalomban végzett eredményes munkáért oklevelet kapott. 2001-ben „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

 

NAGY Béla - tanár. (*Kötegyán, 1939. december 9.) Sarkadon járt középiskolába. A Szegedi Tudományegyetem matematika-fizika tanári szakán végzett. A pártiskolán filozófiából szerzett diplomát. Egyetlen munkahelyen, a sarkadi középiskolában dolgozott (1963-tól 2002-ig), nyugdíjba vonulásáig. Ez idő alatt 1980-2002 között iskolai pályaválasztási felelős és matematika munkaközösség-vezetőként is munkálkodott. 1999 után három évig a felnőttoktatási tagozat vezetőjeként igazgatóhelyettes volt. Három évig látta el a TIT elnöki feladatait és rendszeresen tartott ismeretterjesztő előadásokat. A hadsereg tartalékos tisztje. A középiskola fennállásának 50. évfordulójára „A sarkadi középiskola története" címmel kötetet állított össze. 2001-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

 

NAGY Béla - elektronikai műszerész, molnár. (*Gyula, 1955. július 8.) A gimnáziumot Sarkadon végezte. 1996 óta művezető a sarkadi Takarmánykeverőnél. A közéletben rádióamatőrként tevékenykedik. Ezen belül Rókavadász- Rádiótájékozódási futás, rádió forgalmi versenyek sikeres résztvevője. 1973-tól saját amatőr rádióállomással rendelkezik, és rádióamatőr utánpótlás-neveléssel foglalkozik. 1973 óta a Rádió-iránymérő válogatott tagja,  1989-től  (6 évig) technikai edzője. Azóta rádióforgalmi versenyzéssel foglalkozik. 12-szeres országos bajnok, hatszoros világbajnok távíró, illetve távbeszélő, és többszörös második helyezett. Elismerésként 1975-ben MNK Érdemes Sportoló, 1988-ban Kiváló Ifjúsági Nevelő és Kiváló Társadalmi Munkáért, 1994-ben „Sarkad Város Sportjáért" kitüntetésben részesült.

 

NAGY Edit - tanár, kórusvezető. (*Gyula, 1967. március 23.) Békéscsabán érettségizett, s 1985-ben dolgozni kezdett első munkahelyén, a sarkadi középiskolában. Munkája mellett végezte el Egerben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola magyarének szakát 1990-ben. A középiskolában 1998-ig tanított, ekkor a 2. Számú. Általános Iskola tanára lett. Közben 1990-től 1996-ig vezette a helyi Röpülj Páva kört. A csoport tevékenységét a képviselőtestület 1994-ben „Sarkadért" kitüntetéssel ismerte el. 1994-ben életre hívta a kamarakórust, mely 1996-ban a művész jelenlétében felvette a Kónya Sándor nevet. 2000-től tanít a Talentum Művészeti Iskolában. Iskolai kórusokat vezet, ezek az elmúlt években szép sikereket értek el. A Képviselő-testület a Kónya Sándor Kamarakórusnak 2000-ben, Nagy Edit kórusvezető tanárnőnek pedig 2003-ban „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetést adományozott.

 

NAGY Ferenc - pedagógus. (*Gyula, 1956. június 27.) Debrecenben végzett a Tanítóképző Főiskolán (1977), majd Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (1987) magyar szakon. Pályáját a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában kezdte, 2004-től kollégiumi nevelő Sarkadon az Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Informatikai és Postaforgalmi Szakképző Iskolában. Alapító tagként több mint tíz éve énekel a Kónya Sándor Kamarakórusban. 1994 óta a sarkadi Olvasótábor aktív nevelője, szervezője. 1998-tól 2004-ig az 1. Számú Általános Iskola Iskolagalériájának vezetője. 1997-től vezeti a Sarkadi Alkotókört. Szabadidejében fest, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Munkája elismeréseként 2001-ben „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetésben részesült.

   

NAGY Imréné (Szitó Gabriella) - védőnő. (*Békésszentandrás, 1941. március 11.) Általános iskolába Békésszentandráson, középiskolába Szarvason járt, védőnői végzettséget Budapesten szerzett. Pályáját Sarkadon kezdte és 1961-től (37 éven át), nyugdíjba vonulásáig védőnőként dolgozott. Munkáját 1975-ben Miniszteri Dicsérettel, 1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerte el a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. 1995-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

   

NAGY József - nyugdíjas. (*Szeghalom, 1946. november 12.) Mezőgazdasági-, politikai-, és külkereskedelmi főiskolát végzett. 1967-től a sarkadi Lenin Tsz-ben volt ágazatvezető, MSZMP titkár és elnökhelyettes,  majd  1985-től  az MSZMP városi titkára. 1990-től (nyugdíjba vonulásáig) a sarkadi és a kabai cukorgyárban dolgozott. Közel 20 évig tanácstagként vett részt a közéletben (1971-1991), és az MSZMP Megyei bizottsági tagjaként is tevékenykedett (1987-től 1989-ig). 2002 óta önkormányzati képviselő. Munkájáért KISZ Érdeméremben, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsától Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült.

   

NAGY Lajos - ügyvezető. (Gyula, 1935. november 10.) Az általános iskola elvégzése után Építőipari Technikumba jelentkezett, majd kőműves mesteri oklevelet szerzett. Kőművesként dolgozott 1954-től a Sarkadi Cukorgyárban. 1958-tól a Tsz építőipari brigádjának vezetője volt. 1992 óta áll az Építőipari Közös Kft élén. Munkája elismeréseként Kiváló Dolgozó, Kiváló Tsz Dolgozó, 2004-ben „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

 

S. NAGY Zoltán - református lelkész. (*Belényes-újlak, 1928. április 28.) Az alsóbb iskolát Erdőhegy-Kisjenőn, a gimnáziumot Szatmárnémetiben végezte. Felsőfokú tanulmányainak színhelye Kolozsvár. A Teológiai Intézet Református Karának elvégzése után a Bolyai Tudományegyetem filozófia, pszichológia szakos hallgatója volt. Ezután Magiszteri-doktori tanfolyam, majd a Német Evangélikus Teológia következett. Munkásságának főbb állomásai: Kolozsvári Református Teológia, Nagybánya, Máramarossziget, Erdőhegy-Kisjenő, budapesti és külföldi lelkészi szolgálat. Sarkadon 1992-1996-ig teljesített lelkészi szolgálatot az Újteleki református templomban. Öt templom építése, felújítása fűződik nevéhez. Közöttük az Új-teleki Templomé Sarkadon (1996). Több egyházi témájú könyv, tanulmány, cikk szerzője, társszerzője. Munkásságáért több kitüntetésben részesült Kolozsváron és Debrecenben.

 

NAGYNÉ Vass Ildikó - óvónő. (*Gyula, 1956. január 13.) A Szarvasi Óvónőképző Intézetben szerzett diplomát. 1976 óta a sarkadi Kossuth utcai óvodában dolgozik. Egy ideig ifjúsági klubot vezetett. Munkájáért Miniszteri Dicséretben, 2003-ban „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

 

NEMES Istvánné (Veres Ilona) - titkárnő. (*Gyula, 1952. július 11.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte el. 1968 óta titkárnő Sarkadon a Polgármesteri Hivatalban, illetve jogelődjeinél. A Szakszervezeti Bizottság vezetőségi tagja, ifjúsági felelőse, majd elnöke. Eddigi tevékenységét Árvízvédelemért Emlékérem, Társadalmi Munkáért és Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismerték el.

 

NOVAK János - anyakönywezető. (*Békéscsaba, 1913. április 1. - t Gyula, 1995. október 26.) Gyermekéveit Nagyszalontán töltötte. Tanácsi tevékenységét a sarkadi Járási Tanácsnál kezdte, majd 1966-ban került a sarkadi Községi Tanácshoz mint osztályvezető, ahol az anyakönyvi feladatokat is ellátta nyugdíjba vonulásáig. 1995-ben Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete „Sarkadért" kitüntetéssel ismerte el munkáját.

 

NYÁRI Béla - pedagógus. (*Gyulavári, 1939. január 10. - t Sarkad, 1982. október 26.) Gyulán érettségizett, majd ugyanott az Általános Iskolák Gondnokságán könyvelőként dolgozott. 1959-ben elvégezte a Szarvasi Tanítóképzőt. Egy évvel később Szegeden tanári képesítő vizsgát tett. 1961-től művelődési felügyelő volt a Sarkadi Járási Tanács VB Művelődési Osztályán. 1966-tól a sarkadi 1. Számú Általános Iskola napközi otthonos nevelője és évekig a napközis munkaközösség vezetője. Hosszú időn keresztül vezette a bélyeggyűjtő szakkört. Tragikus hirtelenséggel, fiatalon hunyt el.

 

NYÁRI Béláné (Balogh Mária) - pedagógus. (*Békés, 1939. október 8. - t Gyula, 1996. május 4.) Békésen érettségizett, majd matematika - fizika -technika szakos diplomát szerzett Szegeden, a Tanárképző Főiskolán. 1961-től a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában tanított, sajnálatosan korán bekövetkezett haláláig. Munkásságát Kiváló Dolgozó és 1996-ban „Sarkad Város Oktatásáért" - posztumusz kitüntetéssel ismerték el.

 

OTLECZ Istvánné (Lőrincz Julianna) - pénzügyi osztályvezető. (*Kötegyán, 1943. szeptember 3.) 1969-től 1998-ig dolgozott a Sarkadi Tanácsnál pénzügyi munkakörben, majd a Polgármesteri Hivatalban pénzügyi osztályvezető volt nyugdíjba vonulásáig. Munkáját 1995-ben Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete „Sarkadért" kitüntetéssel ismerte el.

   

PALÁSTINÉ Mester Judit Ibolya -intézményvezető. (*Békéscsaba, 1976. május 25.) Általános és középiskolát Sarkadon végzett, majd Békéscsabán, a Körös Főiskolán tanítói, később közművelődési szakember diplomát szerzett. 1999 óta a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban dolgozik. 2000-től megbízott igazgató.

 

PÁLFI Tibor - gyógyszerész. (*Békéscsaba, 1962. augusztus 14.) A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett 1985-ben, majd gyógyszer-hatástan szakgyógyszerész lett. Dolgozott Mezőberényben és Gyulán, 1993 óta Sarkadon, több éve gyógyszertárvezetőként. A Magyar Gyógyszerész Kamaránál megyei elnökségi tag, és 1998-tól országos küldött. Munkája elismeréseként 2000-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetést, 2003-ban a Magyar Gyógyszerész Kamaráért emlékérmet kapott.

 

DR. PAP Sándor - kardiológus főorvos. (*Mezőtúr, 1956, május 9.) Diplomáját 1980-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szerezte. 1985-ben belgyógyászati, 1988-ban kardiológiai, 2003-ban háziorvosi szakvizsgát tett. 1980-98-ig a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház ll-es Belgyógyászati osztályán dolgozott. 1996-ban főorvossá nevezték ki. 1998 óta, mint háziorvos tevékenykedik Sarkadon, ezzel párhuzamosan Sarkad és vonzáskörzetének (21.000 fő) kardiológiai szakrendelését is ellátja. Munkáját 1989-ben főigazgatói dicsérettel ismerték el.

   

PÁSZTOR Tibor - gépjárművezető szakoktató, tanár. (*Gyula, 1963. február 22.) Általános és középiskolába Sarkadon járt, majd a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett, mint testnevelő tanár. 1989 óta közlekedési ismereteket oktat. 1991-től önálló autósiskolát vezet. Közéleti tevékenysége a sport jegyében zajlik. Röplabdázik, teniszezik, futballozik. Több első és második helyet szerzett csapatával megyei versenyeken. Tagja a sarkadi tenisz csapatnak, és strandröplabdázik. 2004-ben fiával párosban Dél-Alföld bajnoka lett. 2004-ben „Sarkad Város Sportjáért" kitüntetésben részesült.

   

PÁSZTORNÉ Mózes Irma - pedagógus. (*Gyula, 1960. április 23.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte, majd Debrecenben szerzett diplomát a Tanítóképző Főiskolán. Pályáját a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában kezdte, ahol gyermekéveit töltötte. 20 éve vezeti az alsós munkaközösséget. Aktív szerepet vállal a Sarkad Közművelődéséért, Oktatásáért, Sportjáért, Művészetéért Közalapítvány kuratóriumában. 2001 óta a közlekedési ismeretek szakoktatója. Munkáját Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete, „Sarkad Város Oktatásáért" címmel ismerte el.

   

PETHŐ Zsoltné (Németh Erika) -tanár, könyvtáros, helytörténész. (*Gyula, 1943. augusztus 20.) Tízéves korában költöztek Sarkadra, itt járt középiskolába. A Szegedi Tudományegyetem (JATE) magyar-orosz szakán szerzett 1967-ben diplomát. Az ELTE könyvtár szakát 1973-ban végezte el. Időközben 1967-től Pásztón középiskolai tanár volt. 1970-től Szentendrén dolgozott a Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosaként. 1975-től Szentendrén a Pest Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárát vezette. Tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekciójának. Gyermekolvasóival közösen kiadványok szerkesztését kezdte el, s azt később is folytatta. 1985-től helytörténészként dolgozik ugyanott. Több könyvet, tanulmányt, újságcikket írt. (Lásd Szentendrei Arcképcsarnok I. Sarkaddal foglalkozó cikkei.). Közéleti és szakmai munkája elismeréseként Pro Urbe Szentendre díjban részesült.

   

PIACSEK György - nyugdíjas. (*Sarkad, 1934. szeptember 6.) Közgazdasági   érettségi   után   a sarkadi  Földműves  Szövetkezetben dolgozott,  majd  1960-tól az OTP sarkadi fiókjában volt könyvelő, 1966-tól, - több mint 25 évig -nyugdíjba vonulásáig fiókvezető. Munkáját Kiváló Pénzügyi Dolgozó címmel ismerték el.

 

DR. PINTÉR Lajos - orvos, intézményvezető. (*Békéscsaba, 1950. szeptember 15.) A Szegedi Orvostudományi Egyetem elvégzése után, 1978-ban került Sarkadra. Volt körzeti orvos, majd kisebb megszakítás után mindmáig háziorvos. A Központi Orvosi Rendelő intézményvezetője. A közéletben aktívan részt vesz: 1990-2002 között önkormányzati képviselő, 1990-1994 között az Ügyrendi, 1994-2002 között az Egészségügyi, Szociális- és Lakásügyi Bizottság elnöke. 2003-tól a helyi Polgári Kör vezetőségi tagja. 1999-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

 

PUSKÁS Albert - tanár, iskolaigazgató. (*Sarkad, 1901. január 22. - tSarkad, 1954. szeptember 24.) Iskoláit Sarkadon végezte, majd Aradon szerzett kántortanítói oklevelet. Budapesten a Polgári-iskolai Tanárképző Főiskolán földrajz, természetrajz, vegytan szakon végzett. Ének, rajz, torna mellékszakon is szerzett diplomát. Pályáját a sarkadi Polgári Iskolában kezdte. 1941-ben Nagyváradra helyezték, majd 1945-től ismét Sarkadra került, s rövid idő után a 2. Számú Általános Iskola igazgatója lett. Szervezője és első igazgatója volt az 1953-ban alapított „Sarkadi Gimnáziumnak". Közéleti tevékenysége: tanulmányi felügyelő, szakszervezeti titkár, parasztpárti alelnök, karnagy, sportegyesületi titkár stb. Születésének 100. évfordulóján a gimnázium épületének falán emléktáblát avattak a hálás utódok.

 

PUSKÁS Lajos - üzemigazgató. (*Sarkad, 1948. április 30.) A Mezőgazdasági Főiskola elvégzése után 1968-ban a sarkadi Lenin Termelőszövetkezetben, mint növényvédő agronómus, ágazatvezető, üzemi PB-titkár, majd elnökhelyettes dolgozott. 1995 óta a Körös-menti Agrocoop Kft. üzemigazgatója. 1973-tól több mint 15 évig MSZMP alapszervi titkár, majd üzemi PB titkár volt. 1990 óta önkormányzati képviselő. 2000-től agrárkamarai küldött, 2003-tól az MSZP városi szervezetének elnöke.

 

PÜSKI Gáborné (Kiss Ilona) - középiskolai tanár. (*Sarkad, 1926. március 19.) A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-latin szakos diplomát. Pályáját a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban kezdte, majd a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán volt tanársegéd. Tanított Sarkadon az általános és a középiskolában, majd Békéscsabán a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, illetve a Kemény Gábor Szakközépiskolában. Aktívan tevékenykedett a TIT-ben. Arany diplomát kapott a Szegedi Tudományegyetemen diplomája átvételének 50 éves évfordulóján.

 

RAFFAI Ferenc - kereskedelmi hivatalnok, MÁV főfelügyelő. (*Sarkad, 1927. május 5. - t Sarkad, 2004. szeptember 22.) Tanulmányai befejezése után a közigazgatásban, 1943-tól a Községi Elöljáróságnál, illetve a Községi Tanácsnál dolgozott. 1957-ben került a MÁV Sarkadi Állomásfőnökségéhez. Itt dolgozott, mint kereskedelmi hivatalnok 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig. Sarkadon az egykori virágzó színjátszó mozgalom egyik leglelkesebb szervezője, rendezője és szereplője volt. Közéleti szerepet vállalt az ünnepségek rendezésében is, a szakszervezetben, a Népfrontban, a Nyugdíjas és a Városszépítő Egyesületben. Kitüntetései: Több Kiváló Dolgozó oklevél és jelvény, Településfejlesztő Társadalmi Munkáért kitüntető érem, Kiváló Társadalmi Munkás Kitüntető jelvény, Árvízvédelemért Emlékérem, a Békemozgalom kitüntető jelvénye az Országos Béketanács elnökétől és számos más elismerés a közéleti munkáért.

 

DR. RENCZ Gyula - állatorvos. (*Cséffa, 1942. október 12.) Budapesten végezte el az Állatorvos-tudományi Egyetemet. Munkáltatója a békéscsabai Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás. 1967 óta Sarkadon dolgozik a település állatorvosaként. 1990-1994 között Sarkad város alpolgármestere volt.

 

DR. RENCZ Gyuláné (Újvári Anna) - vállalkozó. (*Budapest, 1944. július 17.) Iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi. Foglalkozása - a háztartásvezetés mellett - vállalkozó. 1994 óta Sarkad Város Önkormányzat Képviselőtestülete Ügyrendi Bizottságának tagja.

 

SAJBEN Mátyás - üzemvezető. (*Kétsoprony, 1956. december 13.) A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium elvégzése után a szegedi Élelmiszeripari Főiskolán szerzett diplomát. 1979 óta a sarkadi Keverőüzemben dolgozik. Előbb művezető, később technológus, majd üzemvezető munkakörben.

 

SAJTI Sándor - tanácselnök-helyettes, ÁFÉSZ-elnök. (*Sarkad, 1929. október 12. - t Sarkad, 1997. december 16.) Az elemi és a polgári iskola elvégzése után kereskedelmi, majd könyvelői képesítést szerzett. Falugazdász lett. 1949-53-ig katonáskodott, ezt követően a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ termeltetési-felvásárlási osztályát vezette. 1967-1971 között tanácselnök-helyettes, ezután 1985-ig az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. Fontos szerepet játszott az árvízvédekezésben, a Sarkad múltjával foglalkozó könyv megjelentetésében és a Városszépítő Egyesület működésében. Kitüntetései: Kiváló Dolgozó, Sarkadért Emlékérem, Árvízvédelemért Érem, Jubileumi Emlékérem, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Szövetkezeti Mozgalom Szolgálatáért, stb.

 

SÁNDOR Gézáné (Tóth Adél) - pedagógus. (*Gyula, 1963. május 4.) A debreceni Tanítóképző Főiskola testnevelés és természetismeret szakkollégiumán szerzett diplomát. 1984-től tanító, 2003-tól igazgató-helyettes a helyi 2. Számú Általános Iskolában. 2002-ben „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

 

SÁNDOR Károly - ügyvezető, magántervező. (*Sarkad, 1958. január 24.) Érettségi után magasépítő-ipari technikusi minősítést, majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskola Karán felsőfokú képesítést szerzett. Dolgozott a Sarkadi Építőipari Szövetkezetnél, a Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Tanácsnál építési előadóként, 1989-1991 között a Városgazdálkodási Iroda vezetőjeként. 1992 óta a THRINKOSZ Bt. ügyvezetője. Hosszú ideig volt a Sarkadi Kinizsi Labdarúgó Egyesület elnökségi tagja. A Cégvezetők és Vállalkozók Sarkadi Egyesületének titkára. 2002-től önkormányzati képviselő, a Gazdasági és Európai Uniós Integrációs Bizottság elnöke. 2003-ban a Vállalkozók Országos Szövetsége „Az Év Vállalkozója" címmel tüntette ki.

 

SARKADI KISS János - színművész. (*Gyula, 1974. október 16.) Általános iskolai tanulmányait Sarkadon, a középiskolát a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban végezte el. Felvételt nyert a Színház és Filmművészeti Egyetemre. Az Új Színházban kétéves gyakorlat következett: Patika (Juki), Hamlet (Leartes), Karnyóné (Lipitlotty). A kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. Főbb szerepei: Körvadászat (Kira István), János vitéz (címszerep), Micimackó (címszerep), Fahim (Cidi), A Noszty fiú esete Tóth Marival (Kopereczky Izrael Izsák). Kitüntetései: Kazinczy-díj, Komor István gyűrű.

   

SÁRKÖZI Erzsébet - postavezető. (*Gyula, 1955. június 16.) Általános és középiskolát Sarkadon, felsőfokú végzettséget a győri Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett. 1979-1994 között a sarkadi középiskolában tanított. 1994-98-ig a Sarkad   1.   Postán   postavezető, majd Békéscsabán a 2-es Postán minőségellenőrzési ügyintéző volt, ezt követően postavezető lett.

   

SÁRKÖZI Imre - pedagógus. (*Sarkad, 1937. november 4.) Gimnáziumi érettségi után a Tanítóképzőben szerzett diplomát. 1958-tól 1960-ig Újszalontán tanított képesítés nélkül. 1960-tól a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában, 1963-tól a kötegyáni iskolában pedagógus. 1965-től a sarkadi Művelődési Ház igazgatójaként tevékenykedett. 1967-től (30 éven keresztül) a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában volt tanító, napközis nevelő, és 1991-től nevelési igazgatóhelyettes. 1997-ben ment nyugdíjba. Több cikluson keresztül tanácstagként és bizottsági elnökként vett részt a közéletben. Munkásságát Miniszteri Dicséret, A Gyermekekért és 1996-ban „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetéssel ismerték el.

 

SÁRKÖZI Zsuzsanna - szakápoló. (*Sarkad, 1954. szeptember 6.) Általános és középiskolába Sarkadon járt. Érettségi után csecsemő- és gyermekápoló, reumatológiai asszisztens, házi szakápoló végzettséget szerzett. 1973 óta dolgozik az egészségügyben. Munkája elismeréseként 1999-ben „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

 

SÁROSI Mátyás - villanyszerelő, önkormányzati képviselő. (*Veresegyháza, 1944. április 12.) Sarkadon járt általános iskolába, majd Békéscsabán villanyszerelő és könnyűgépkezelő képesítést szerzett. 1963-tól 2002-ig (nyugdíjba vonulásáig) a DÉMÁSZ Rt.-nél dolgozott, mint villanyszerelő. Őstermelőként is tevékenykedett évtizedeken keresztül. 1990 óta választott önkormányzati képviselő. Munkája mellett 21 évig volt önkéntes rendőr. A Sarkadi Polgárőrség alapító tagja. A DÉMÁSZ-nál végzett munkájáért Kiváló Dolgozó, közéleti munkájáért „A Közbiztonságért" kitüntetésben részesült.

 

SÁS Ildikó - igazgató. (*Gyula, 1970. május 29.) A sarkadi iskolai évek után felsőfokú végzettséget szerzett a budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális munkás szakán, majd elvégezte az ELTE szociálpolitikus szakát. Dolgozott Békéscsabán a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál és a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház Szociális Irodájában. 1995 óta kis megszakítással a Sarkadi Családsegítő, Gondozási és Szociális Központban dolgozik, 2004-ben igazgatóvá nevezték ki.

 

DR. SCHIFFERT Teréz - gyermekorvos. (*Gyula, 1956. március 7.) Általános orvosi diplomáját 1980-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte. Ezt követően a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház Gyermekosztályán dolgozott 20 évig. Szakvizsgát tett csecsemő-gyermekgyógyászatból (1984-ben), gyermekkardiológiából (1991-ben). 1999-től Sarkadon házigyermekorvos a II. számú körzetben, amellyel párhuzamosan Sarkad és vonzáskörzetének gyermekkardiológiai szakrendelését is ellátja.

 

DR. SÍPOS Lajos -jegyző. (*Szeghalom, 1958. november 19.) A Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett. 1984 óta Sarkadon dolgozik. Volt előadó, csoportvezető, osztályvezető. 1990 óta Sarkad város jegyzője. 2000-től a Békés-Bihar Kistérség Fejlesztő Egyesület elnöke. Munkája elismeréseként 1997-ben „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

 

SÍPOS Tamás - író, publicista, ív-főszerkesztő. (*Budapest, 1931. december 15. - t Budapest, 2002. június 20.) Gyermekéveit Sarkadon töltötte. Budapesten érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar és újságíró diplomát szerzett. 1955-ben a Magyar Rádió munkatársa, később főmunkatársa lett. írásai számos korabeli lapban jelentek meg. Mentorai: Kassák Lajos, Lengyel József. Műveiből nevezetes rádióműsorok készültek: Éjfél után (hangjáték), Glóbusz, Mit üzen a rádió? (adaptációk, irodalmi műsorok) stb. Az Alba Regia című nemzetközi nagydíjas film írójaként határainkon túl is elismerést szerzett. 1966-ban került a televízióhoz, ahol közel kétszáz tévéfilm és tévéjáték dramaturgja, illetve forgatókönyvírója volt. Pl.: Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem, Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor című művének tévéváltozata. Közben kiállításokat rendezett, múzeumot alapított. (Gyöngyös, Hermann Lipót Múzeum). Válogatott kézilabdakapusként, olimpikonokat nevelő bokszedzőként, a lósport tehetséges alakjaként, Derby győztes amatőr hajtóként a sportban is jeleskedett. Számos sikeres novellás kötet, interjú, gyűjtemény, regény szerzője. Dohánybarna selyemmellény című regénye a Sarkadi Cukorgyár vezetőinek és dolgozóinak állít emléket. Munkáját számos kitüntetés és szakmai elismerés kísérte. Sipos Tamás emlékére, halála után özvegye, Siposné Szigeti Cecília alapítványt hozott létre, amellyel a Sarkadon élő, irodalommal, médiával, művészettel foglalkozó tehetséges alkotókat jutalmazzák.

 

STRAUSZ Kálmán - karnagy. (*Sarkad, 1950. június 17.) Tanulmányait az esztergomi  Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban, az esztergomi zeneiskolában, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti   Egyetemen   végezte. 1974-től zenei szerkesztő a Magyar Rádiónál. 1978-tól vezetőtanár volt az ELTE Gyakorló Gimnáziumában, 1982-85-ig osztályvezető a Magyar Televíziónál, 1983-1984 között óraadó tanár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 1977 és 1996-ig karnagy a KISZ Központi Művészegyüttesnél, 1985-91-ig karnagy a Debreceni Kodály Kórusnál. 1992 óta a Magyar Rádió Énekkarának vezetőkarnagya. Kitüntetései: Bartók-Pásztory díj (1991), Liszt Ferenc-díj (1997), Grammy-jelölés (1998), Lajtha László- díj (2004). Sarkad (2003) és Százhalombatta díszpolgára.

   

SZABÓ Ágnes - óvodapedagógus. (*Gyula, 1970. július 22.) Berettyóújfaluban Óvónői Szakközépiskolát végzett. 1988-tól Okányban, 1992-től Sarkadon dolgozott óvodapedagógus munkakörben. Közben Hajdúböszörményben elvégezte az Óvónőképző Főiskolát. 2002-ben a szegedi egyetemen közoktatás vezetői képesítést szerzett. 1997-től napközis nevelő az 1. Számú Általános Iskolában, 1998-tól tagóvoda-vezető, 1999-től a sarkadi óvodák intézményvezetője. 2000-ben vezetésével jött létre a kistérségi óvodavezetői-munkaközösség. 2003-tól közoktatási szakértői tevékenységet is ellát.

   

SZABÓ Andrásné (Nagy Katalin) -pedagógus. (*Békéscsaba, 1964. április 28.) A Tanítóképző Főiskola után, Szarvason a Tessedik Főiskolán néptánc-pedagógus oklevelet szerzett. Pályáját Eleken kezdte. 1988-tól a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában tanít. 10 éves korától a néptánc bűvöletében él. 1994 óta vezeti az iskola néptánccsoportját, a Talentum Alapfokú Művészeti Iskolában néptáncot tanít. 1995-től a régi „Körösösökből" alakult Újra Együtt Néptánccsoport tagja. 2000-ben „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetésben részesült.

   

SZABÓ B. Gábor - népművelő. (*lzsák, 1941. április 7.) Szegeden, a Tanárképző Főiskola népművelés-könyvtár, majd a Politikai Főiskolán filozófia-szociológia szakon végzett. 27 éven át dolgozott művelődési ház igazgatóként (Sarkadon 3 évig). 1992 óta nyugdíjas. Tagja a Független Film-, és Videoszövetségnek, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. 40 éve foglakozik fotózással. A Búza Barna szobrászművészről készült portréfilmjét 1991-ben az MTV 2 bemutatta. Első fotóalbuma kiadás alatt van. Művészeti tevékenységét számos díjjal ismerték el.

 

SZABÓ Gyula - tanár, iskolaigazgató. (*Sarkad, 1940. október 4. - t Sarkad, 1999. április 6.) A Szegedi Tanárképző Főiskolán, matematika-fizika szakon diplomázott. Később elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet. Villamosipari technikus volt több helyen. 1964-től a sarkadi 2. Számú Általános Iskolában tanár, úttörőcsapat-vezető. 1969-től a sarkadi 1. Számú Általános Iskola igazgató-helyettese, 1986-95-ig igazgatója. A Pedagógus Pártalapszervezet és a Pedagógus Szakszervezet titkáraként, valamint az általános iskolai igazgatók munkaközösségének területi vezetőjeként is tevékenykedett. Munkája elismeréseként több kitüntetést, díjat kapott: Kiváló Úttörővezető, Úttörővezető Érdemrend, Kiváló Munkáért, Településfejlesztő Társadalmi Munkáért, Kiváló Társadalmi Munkás - arany fokozat, Pedagógus Szolgálati Emlékérem, „Sarkad Város Oktatásáért" - posztumusz (1999) kitüntetés.

 

SZABÓ Gyuláné (Kubisik Ilona) -pedagógus. (*Sarkad, 1943. május 26.) Szegeden a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben kapott diplomát, majd megszerezte a Művészeti Oktatói működési, valamint a C kategóriájú néptánc csoport vezetői engedélyt. 1964-től a 2. Számú Általános Iskolában, majd 1969-től az 1. Számú Általános Iskolában tanít, és több mint 15 éven át kisdobosvezető. 22 éven keresztül népi-játék szakkörvezető, családi-, társadalmi ünnepségek rendezője, szervezője. Munkájáért kapott elismerések: Kiváló Úttörővezető, Szocialista Kultúráért, Kiváló Munkáért, Úttörővezető Érdemérem, Sarkad Település Közművelődéséért, Településfejlesztő Társadalmi Munkáért, a Családért Emlékplakett, Kiváló Táboroztató cím, „Sarkad Város Oktatásáért" (1996), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1998).

   

SZABÓ Ila - tanár, költő, kulturális menedzser. (*Gyula, 1957. augusztus 21.) A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar-orosz szakos, a József Attila Tudományegyetemen magyar - német szakos, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kulturális menedzser diplomát szerzett. Dolgozott, mint óvónő, általános iskolai, középiskolai tanár, művelődési munkatárs, összevont intézmények igazgatója Sarkadon, idegenvezető, könyvtáros, rendezvényszervező, műsorvezető, és a médiában szerkesztő-műsorvezetőként. Gyermekkora óta ír verseket, melyek egy része antológiákban látott napvilágot. Önálló kötetei: Cím nélkül (1990), Futóhomok (1993), Mégis szép (1996), Hétköznapi advent (2000).

 

SZABÓ Imre -gondnok. (*Sarkad, 1941. december 17.) Középiskolai tanulmányai után felnőttként mozigépész képesítést szerzett. 1958-64-ig a Gazdasági Vasútnál, 1964-70 között a Kendergyárnál dolgozott Sarkadon. 1970-től 2005-ig (nyugdíjazásáig) a Bartók Béla Művelődési Központ gondnoka volt. 1978-1988 között a Művelődési Központban működő Nyugdíjas Klubot vezette. Tevékenységéért Kiváló Munkáért, 1995-ben „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetésben részesült.

 

SZABÓ István - középiskolai tanár. (*Nagyvarjas -Arad megye, 1949. március 7.) Felsőfokú végzettséget  1972-ben  a kolozsvári „Babes-Bolyai" Tudományegyetemen szerzett filozófia-történelem szakon. 1972-88-ig a Hargita megyei szentegyházai Gimnázium és Szakközépiskolában, majd 1988-89-ben az aradi Tanítóképzőben dolgozott. 1990-ben települt haza. 1998 óta a sarkadi középiskola pedagógusa. A tanítás mellett a Márki Sándor Helytörténeti Gyűjtemény gondozója, ahol kiállításokat szervez és rendez. Ismeretterjesztő előadásokat tart rendszeresen. Magyar őstörténeti kutatásokat végez, Sarkad történeti tárgyú feltárásaival párhuzamosan, melyekhez kapcsolódó cikkei, tanulmányai folyamatosan megjelennek.

 

SZABÓ Jánosné {Kiss Ilona) - kereskedő, boltvezető. (*Sarkad, 1936, augusztus 21.) Végzettsége bolti eladó, kereskedelmi egységvezető, ár-kalkulátor. 1951-től 40 éven át a kereskedelemben dolgozott. Volt bolti eladó, boltvezető és szövetkezeti vezető. A közélet minden területén aktív szereplő. 33 éve véradó, 15 éve a Sarkadi Nyugdíjas Egyesület elnökhelyettese, 15 évig az ÁFÉSZ Munkaügyi Bíróság elnöke, a Református Egyház Nőbizottságának titkára, 2 éve a Fogyasztók Érdekvédelmi megbízottja. Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja. Munkájáért Kiváló Dolgozó (kétszer), Érdemes Társadalmi Munkás, Kiemelkedő Szövetkezeti Munkás, Kiváló Véradó, Vöröskeresztes Munkáért- bronz fokozat, 2001-ben „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetésben részesült.

   

DR. SZABÓ László - háziorvos, alpolgármester. (*Gyula, 1935. szeptember 16.) Az általános és középiskolát Gyulán végezte. A Szegedi Orvostudományi Egyetem elvégzése után 2 évig a gyulai József Szanatóriumban dolgozott. 1963-tól (35 éven keresztül) Sarkadon háziorvos. 1990-től egyéni önkormányzati képviselő. 1998 óta főállású alpolgármester. Aktív megvalósítója a kistérségi és a határ menti települések együttműködésének. Munkája elismeréseként 1975-ben „Az Egészségügyért" érdemrendet kapott, 1997-ben „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

   

SZABÓ Lászlóné (Fésűs Erzsébet) - bölcsődevezető. (*Budapest, 1942. augusztus 30.) Sarkadon járt középiskolába. Csecsemő és gyermekgondozó végzettségét Gyulán, a bölcsődevezetőit Budapesten szerezte. Dolgozott Gyomán és Köröstarcsán. 1965 óta Sarkadon bölcsődei gondozónő, 1971-től bölcsődevezető, majd a bölcsődék intézményvezetője. Több mint 10 évig szakszervezeti titkárként is tevékenykedett. 1996-ban „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

   

DR. SZABÓ Sándor - tanár, szakíró.   (*Sarkad,  1940. július 29. - Szentendre, 2003. január 8.) Általános és középiskolai tanulmányai befejeztével Szegeden a JATE Természettudományi Karán biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Doktori disszertációjának címe: Az urbanizációs folyamat alakulásának sajátosságai Sarkadon 1978-ig. Első munkahelye a sarkadi Ady Endre Gimnázium 1963-tól 1980-ig. Ezután 10 évig a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium tanára. Eközben megyei szakfelügyelő, és több alkalommal érettségi elnök. Aktívan részt vett a TIT, valamint a helyi Választási Bizottság munkájában. 1975-ben Miniszteri Dicséretben részesült, 1988-ban Újító Pedagógus Oklevelet kapott.

   

SZABÓ Sándor - kistermelő. (*Budapest, 1952. augusztus 5.) Lovaglásból, fogathajtásból, edzői végzettséget szerzett Kaposváron. Hivatásos tűzoltó volt 7 évig, 1982 óta kistermelő. 1990-től önkormányzati képviselő az FKGP színeiben. Aktív szerepet vállal a közéletben. 15 éve vezeti a Sarkadi Lovas-klubot. E munkája elismeréseként 1996-ban megkapta a „Sarkad Város Sportjáért" kitüntetést.

   

SZABÓ Tamás László - vállalkozó. (*Gyula, 1961. június 17.) Sarkadon érettségizett, majd mentő-szakápoló képesítést szerzett. 1980-tól három évig mentős volt. Azóta többnyire vállalkozóként dolgozik. A festészet iránti érdeklődése vezette, amikor maga is ecsetet ragadott. Sokféle témát megfestett az elmúlt években. Önmagát ma ló- és portréfestőnek tekinti. Tagja a Sarkadi Alkotókörnek. Képeit helyi és békéscsabai kiállításokon láthatták az érdeklődők.

   

DR. SZABÓ Zoltán - orvos. (*Gyula, 1967. február 4.) Sarkadon érettségizett, majd a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Friss orvosi diploma birtokában 1991-től a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház II. Belgyógyászat-kardiológiai Osztályán dolgozott. 1998-tól Sarkadon háziorvos. 1996-ban belgyógyász, 2001-ben háziorvos szakvizsgát tett. 2000-től a sarkadi Pelikán Vadásztársaság elnöke. 1998 óta minősített versenyző koronglövészet versenyszámban. 2002-ben az Orvos Világbajnokságon 3 arany-, 1 ezüstérmet szerzett. 2003-ban a Magyar Nagydíjon egyéniben harmadik, csapatban második helyezést, a FITASC nagydíjon egyéniben második, csapatban első helyezést ért el. 2004-ben országos válogatott kerettag. Szintén 2004-ben a Magyar Nagydíjon csapatban első, egyéniben ötödik volt. Az Ausztria Nagydíjon egyéniben hatodik, csapatban harmadik lett. A FITASC Nemzetközi Nagydíjon egyéniben harmadik, csapatban első és egyben a legjobb magyar versenyző volt. A helyi Választási Bizottság elnöke. 2002-ben „Sarkad Város Sportjáért" elismerésben részesült.

 

SZABÓNÉ Leelősi Veronika - könyvtáros. (*Gyula, 1953. július 21.) Élelmiszeranalitikai technikus és könyvtáros végzettséggel rendelkezik. Dolgozott a Cukoripari Kutató Intézetben, a Sarkadi Cukorgyárban és 1984 óta a sarkadi középiskolában iskolai-könyvtáros. Cikkei és tanulmányai láttak napvilágot különböző szakmai folyóiratokban. Munkáját Dicsérő Oklevéllel és 2004-ben „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetéssel ismerték el.

 

DR. SZABÓNÉ Varga Gyöngyi - gyógyszerész, megbízott gyógyszertárvezető. (*Nyíregyháza, 1966. május 13.) Az Ibrányi Gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán folytatta tanulmányait. Ennek befejezése után 1989-tól a sarkadi Sétány Patika gyógyszerésze volt. 1997-től a Mimóza Patika dolgozója, 2005-től megbízott vezetője.

 

SZÁSZ Ferenc - nehézgépkezelő, ebtenyésztő, kutyakiképző. (*Vaskút, 1946. május 29. - t Gyula, 2002. május 29.) Sarkadon járt iskolába. Nehézgépkezelőként dolgozott a Sarkadi Kendergyárban, a Sarkadi Cukorgyárban,    és   Gyulán    a    Könnyűfémöntő   és Betonelemgyártó Vállalatnál. Szabadidejében német juhászkutya-tenyésztéssel és kiképzéssel foglalkozott. Rendszeresen részt vett kiállításokon, versenyeken és rendezvényeken. Az ő kutyái is nagy sikerrel szerepeltek Sarkad város ünnepségein, bemutatóin. Tagja volt a Magyarországi Német Juhászkutya Klubnak, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének és a Körös-menti Kutyakiképző Szabadidő klubnak. Utóbbinak 1992-ben elnöke lett. Sok elismerést, kitüntetést kapott. Ezek között van 10 db serleg, amelyekből kettőt „Sarkad szépe" címként kaptak kedvencei.

   

SZEGEDI   Lajos  -  tanácselnök, jegyző(*Gyula,  1926. november 17.) Gimnáziumi érettségi után tanácsakadémiát végzett, majd szakosító tagozatra járt. 1950-1952 között Mezőgyán község jegyzője, később tanácselnöke lett. 1953-tól Sarkadon mezőgazdasági csoportvezetőként, majd az MSZBT-nél, AFOR-nál és a NEB-nél dolgozott. 1966-tól 15 éven keresztül a Sarkadi Községi Tanács elnöke. 1981-1988 között Sarkadkeresztúron VB- titkár, 1990-2002-ig Méhkeréken jegyző. Kitüntetései: a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Árvízvédelmi Érem, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, Tanácsi Munkáért jelvény, Honvédelmi Érdemérem, a Tanács Kiváló Dolgozója, Miniszteri Elismerés, Méhkerék Községért Emlékérem stb.

   

SZEGEDI Miklós - énekes, előadó. (*Gyula, 1971. július 10.) Sarkadon járt általános iskolába. Tanulmányait a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskolában folytatta zongora -ének szakon. Jelenleg Budapesten él. 2001 óta főállású előadó egy belvárosi bankban. 1992 és 1995 között különböző fesztiválokon, énekversenyeken közönségdíjat nyert. Hallhattuk dalait a rádióban, és láthattuk énekelni a televízió különböző csatornáin.

   

SZILÁGYI Károlyné (Torda Margit)köztisztviselő. (*Sarkad, 1945. augusztus 26.) Középiskolai érettségi után Szegeden középfokú postaforgalmi szakvizsgát tett. Felnőttként szerzett igazgatás-szervező diplomát a Veszprémi Államigazgatási Főiskolán. Első munkahelye 1963-tól a Sarkadi Postahivatal. 1971-től a helyi Polgármesteri Hivatal, illetve jogelődjének alkalmazásában áll. Feladatai közé tartozott a gyermekvédelem, a szociális- és egészségügy. 1984-től 1989-ig az Igazgatási Osztály vezetője volt. 1989-től a Népjóléti Osztály és jogelődjének vezetője. Kitüntetései: Társadalmi Munkáért bronz fokozat (1980), Tanácsi Munkáért jelvény bronz fokozat (1980), A Tanács kivájó Dolgozója (1987), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1999), „Sarkadért" kitüntetés (2003).

   

SZILÁGYI Sándor - tanár, iskolaigazgató. (*Geszt, 1927. január 29. -  tSarkad, 1993. június 24.) A polgári iskolát Sarkadon végezte. Tanítói oklevelet a Debreceni Református Tanítóképzőben szerzett, majd a Szegedi Pedagógiai Főiskola matematika-fizika szakon diplomázott. 1947-től Körösnagyharsányban tanított, ahol kinevezték igazgatónak. 1952-ben került Sarkadra járási tanulmányi felügyelőnek. Osztályvezetői beosztásba helyezték, majd megyei feladatokat kapott. 1968-tól az 1. Számú Általános Iskola igazgatója volt (19 éven át), nyugdíjba vonulásáig. Hosszabb időn keresztül társadalmi tanácselnök-helyettes és képviselő-testületi tag. Az 1970-es nagy árvízi kitelepítés egyik irányítója. Segítette az Iskolagaléria indulását és működését. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Megkapta többek között a Munka Érdemrend bronz fokozatát, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet, Czabán Samu-díjat, a Gyermekekért Érdemérmet, Honvédelmi Érdemérmet, Árvízvédelemért Érdemérmet, Pedagógus Szolgálati Érdemrendet, Kiváló Társadalmi Munkáért és 1988-ban „Sarkadért" kitüntetést.

   

SZILÁGYI Sándorné (Gellért Julianna) - vezetőóvónő, óvodai felügyelő. (*Sarkadkeresztúr, 1927. február 11.) Iskoláit Sarkadon végezte, majd óvónői diplomát szerzett a Szarvasi Óvónőképző Intézetben. Pályáját Sarkadon kezdte, s nyugdíjba vonulásáig dolgozott a helyi óvodákban. Kezdetben beosztott óvónő volt, majd 1963-64-ben megbízták a járási óvodai felügyelő helyettesítésével. 1970. február 1-én, meghatározatlan időre kinevezték járási óvodai felügyelőnek. E tisztségről 1976-ban lemondott, mert a munkáltatói jogkörével járó és az óvoda irányításával kapcsolatos feladatok ellátása egész embert kívánt. 1968-tól nyugdíjba vonulásáig a Szalontai úti óvodában látta el vezetői feladatát. Részt vett a Nevelési program kidolgozásában. Hosszú időn keresztül közéleti munkát végzett az ÁFÉSZ Igazgatóságában és a MÉSZÖV Nőbizottságában. Munkájával kiérdemelte az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Kiváló Munkáért Érdemrend, a Kiváló Szövetkezeti Munkáért, a Pedagógus Szolgálati Érdemérem, és a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést.

   

SZTANCS József - polgárvédelmi munkatárs, alezredes. (*Gyula, 1963. május 16.) Az Egri Katonai Középiskolában, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tanult. 1985-ben avatták hadnaggyá. 1998-ban az Eötvös József Főiskolán vízgazdálkodási szakmérnök és vízgazdálkodási menedzser szakon diplomát szerzett. 1985 óta teljesít szolgálatot Sarkadon. Emellett 1998-ban és 2001-ben a Felső-Tisza-vidéken, 1999-ben a Közép-Tisza-vidéken, 2002-ben a felső dunai szakaszon bevonták a védekezési és helyreállítási munkálatokba. Hosszú ideje tagja a Magyar Vöröskereszt Sarkadi Szervezete vezetőségének. 2003 óta a Sarkadi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke. Több ízben részesült országos és megyei szintű elismerésben, a Szolgálati Érdemrend tulajdonosa.

   

SZŰCS Levente - középiskolai igazgató. (*Mátészalka, 1972. január 2.) A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi karán okleveles fizikus, középiskolai fizika tanári és angol-magyar műszaki szakfordítói diplomát szerzett 1995-ben. 2002-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán közoktatási vezető szakon pedagógus szakvizsgát tett. 1999-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen PhD (doktori) képzésen vesz részt. 1995-től a gyulai Bay Zoltán Gimnázium, 1997-től a sarkadi Ady Endre -Bay Zoltán Gimnázium, Informatikai és Postaforgalmi Szakképző Iskola fizika szakos tanára. 2000-től az intézmény igazgatóhelyettese, majd 2002. január 1-től a középiskola igazgatója. 2004. januártól a Sarkadi Kinizsi Sportegyesület alelnöke.

   

TARINÉ Sarkadi Erika - pedagógus. (*Gyula, 1960. július 6.) Sarkadon járt középiskolába, majd a Debreceni Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát. 1979-től a sarkadi könyvtárban dolgozott, 1984 óta a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában tanít. 1999-től munkaközösség-vezető, 2000-től „Az Óperenciás-tengeren is túl..." megyei mesemondó, meseíró, meseillusztráció-készítő verseny egyik szervezője. 2004-ben, munkája elismeréseként „Sarkad Város Oktatásáért" kitüntetésben részesült.

   

DR. TAYBANI Jamal - orvos, érsebész. (*Szíria, Homs, 1950. szeptember 17.) 1971 óta él Magyarországon. Egyéves budapesti egyetemi előkészítő után Szegeden, a SZOTE-n végzett. 1977-ben Gyulán volt szigorló orvos, azóta Sarkadon él. Orvosi diplomáját 1978-ban kapta meg, 1985-ben érsebészeti szakvizsgát tett. 1987-ben adjunktussá, 2002-ben főorvossá nevezték ki a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban. 1994-től a Belvárosi Református Egyház presbitere, 2002-től Egyházmegyei tanácsos. Kórházi munkája mellett a Sarkadi Református Nyugdíjasház orvosa.

   

DR. TAYBANINÉ Kesztyűs Edit -szakgyógyszerész. (*Gyula, 1954. április 4.) Szegeden a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán diplomázott 1977-ben. Két szakvizsgája van. Munkahelye 1977-86-ig a Sarkadi Gyógyszertár. 1986-tól a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház Intézeti Gyógyszertárában dolgozik. Több hazai és nemzetközi gyógyszerészeti kongresszuson vett részt.

   

THAMÓ Béla - református lelkész. (*Kállósemjén, 1929. május 8. - t Bogács, 2003. február 20.) A középiskolai végzettség megszerzése után a Debreceni Teológiai Egyetemen folytatta tanulmányait. 1952-1982 között szülőhelyén, Kállósemjénben volt lelkész. 1982-ben helyezték Sarkadra, ahol 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig szolgált. Ekkor Bogácsra költözött és helyettesítő szolgálatot látott el Egerben, Cserépfalun, Nagyrábén.

   

TÍMÁR Imre - népművelő, könyvtáros. (*Gyula, 1934. október 23.) Budapesten Számviteli Főiskolát végzett, majd Debrecenben a Tanítóképző Főiskolán könyvtár-népművelés szakos diplomát szerzett. 1962-től Okányban, 1967-től Sarkadon volt Művelődési Ház igazgató, 1976-tól 20 éven át, nyugdíjba vonulásáig könyvtárvezető. Közéleti tevékenységei: tanácselnök-helyettes, aktív részese volt a Röpülj Páva Kör, az Ifjúsági Klub, a Színjátszó csoport, az Olvasótábor alapításának és sikereinek. Szerepet vállalt a Sarkad Város Közművelődéséért, Oktatásáért, Sportjáért, Művészetéért Közalapítvány kuratóriumának munkájában. Nyugdíjasként részt vesz a Kónya Sándor Kamarakórus munkájában. Számos elismerésben részesült: Szocialista Kultúráért (1967), Népművelésért (1991), „Sarkad Város Kultúrájáért" kitüntetés (1997) stb.

   

TÍMÁR Imréné (Takácsy Edit) - tanár. (*Sarkad, 1940. augusztus 1.) Sarkadon érettségizett, majd Szegeden folytatta tanulmányait. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett orosz - szlovák - pedagógia szakos diplomát. Tanári pályáját 1960-ban Sarkadon kezdte az 1. Számú Általános Iskolában. 1963-1967 között Okányban tanított, majd ismét Sarkadon folytatta munkáját korábbi munkahelyén. A tanítás mellett kapott más megbízásokat is. Volt úttörőcsapatvezető, vöröskeresztes tanár-elnök. 1986-ban nyugdíjba vonult. Nevelői munkáját Érdemes és Kiváló Társadalmi Munkás, Kiváló Úttörővezető (1981), Úttörővezető Érdemérem (1984), A Gyermekekért Érdemérem (1987), és Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1987) kitüntetéssel ismerték el.

   

DR. TÍMÁR ZOLTÁN - vegyész, kutató. (*Gyula, 1971. szeptember 16.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte. Tanulmányait Szegeden a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán vegyész szakon folytatta. A diploma megszerzése után a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének Ph.D. hallgatója lett. Itt avatták a Kémia Tudományok Doktorává (summa cum laude) 2000-ben. 1998-1999 között Nagy Britanniában, Bristolban Soros-ösztöndíjasként dolgozott. 2001-ben Párizsban volt posztdoktori ösztöndíjas, 2001-2004 között Szegeden az Orvosi Vegytani Intézet OKTA posztdoktori ösztöndíjasa. 2004 tavaszától tudományos munkatárs az USA Colorado állam Boulder város Kutató Intézetében. Több tanulmánya, publikációja jelent meg nemzetközi tudományos folyóiratokban. Nemzetközi tudományos konferenciákon számolt be eredményeiről, pl. Balatonszemesen, Minneapolisban stb. Közéleti munkája is szakmai jellegű. Elkészítette a SZTE Orvosi Vegytani Intézetének honlapját és több nemzetközi tudományos társaságban tevékenykedik.

   

TORMA Péter - tanár. (*Gyula, 1961. március 19.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte el. Szegeden a Tanárképző Főiskolán biológia-földrajz szakos diplomát szerzett 1983-ban. Később, 1989-ben környezetvédelmi komplex tanfolyamot végzett a Békés Megyei Pedagógiai Intézetnél. Pályáját 1979-ben a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában kezdte, azóta ott dolgozik. Az ifjúsági mozgalom vezetője volt éveken keresztül. Közalkalmazotti Tanács tag. Alapító tagja a Városszépítő Egyesületnek. 1993-tól az Olvasótábor vezetője. 1999-2003 között a Sarkad Város Egészségéért Közalapítvány Kuratóriumának tagjaként tevékenykedett.

   

TORMÁNÉ Krajcsik Irén - tanár. (*Gyula, 1973. március 27.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte el. Szegeden a József Attila Tudományegyetemen földrajz, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán matematika szakon tanári diplomát szerzett. 1996 óta a sarkadi 2. Számú Általános Iskola tanára, a Vöröskereszt iskolai alapszervezetének tanárelnöke. 1998-ban „Sarkadi Talentum" kitüntetésben részesült.

   

TÓTH Imre - polgármester, országgyűlési képviselő. (*Sarkad, 1953. április 17.) Az általános és középiskolát Sarkadon végezte. A Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola népművelő-könyvtár szakán, valamint a felsőfokú Vezető- és menedzserképző szakon szerzett diplomát. Pályáját a mezőgyáni Általános Iskolában pedagógusként kezdte. Rövid idő után Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Központban dolgozott, előbb művészeti előadóként, majd 10 éven keresztül mint igazgató. 1987-1990 között a Békés Megyei Művelődési Központ művészeti osztályát és menedzserirodáját vezette. 1990-től (4 ciklusban) Sarkad város polgármestere, és helyi önkormányzati képviselő. 1998 óta országgyűlési képviselő, az Önkormányzati és Rendészeti Állandó Bizottság, valamint az Ellenőrző Albizottság tagja. Dolgozott a Területfejlesztési, ezen belül a Vidékfejlesztési, területrendezési és Infrastruktúra-fejlesztési Albizottságban is. Országos szintű tevékenységéhez köthető többek között a méhkeréki határátkelő megnyitása, a tiszaugi híd, a gyulai határátkelő és elkerülő út, a Gyula és Békéscsaba közötti négysávos gyorsforgalmi út, valamint a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház fejlesztésének indítványa és előmozdítása. Nevéhez fűződik az önkormányzati hozzájárulásból létesített gáz-közművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények kielégítése is. Indítványozója és megvalósítója a Sarkad-Nagyszalonta (Románia), illetve a Sarkad-Snagov (Románia) testvérvárosi kapcsolatok létrejöttének, valamint Békés megye és a romániai Bihar megye, illetve llfov megye közötti testvérmegyei kapcsolatok felvételének. 8 évig a Békés Megyei Közgyűlés képviselője, 4 évig Békés megye első választott tanácsnoka, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács tagja, valamint a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács tagja a környezetvédelmi miniszter képviseletében. Négy évig a Békés Megyei Vízművek Vállalat igazgatósági tagja. Hazánkban (1992-ben) az első kistérség életre hívója, a Sarkad központú Északkelet Békés Megyei Kistérség Fejlesztő Társulás létrehozója, melynek 6 évig elnöke volt. 2004 óta a Sarkad és térsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. Munkáját nemzetközi szintű elismeréssel díjazták. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2003-ban a Magyar Kultúra Napján Budapesten „A magyar kultúra lovagja" címet adományozta részére.

   

DR. TÓTH István - jogtanácsos, ügyvéd. (*Balassagyarmat, 1960. augusztus 2.) Az általános és középiskolát Salgótarjánban végezte, majd az Államigazgatási Főiskolán igazgatásszervezői oklevelet szerzett. 1986-1991 között Szegeden a JATE Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója volt. A doktori diploma birtokában 1996-ban jogi szakvizsgát tett. Első munkahelyein tanácsi gyakornokként és szabálysértési ügyintézőként dolgozott. 1985-ben Sarkadra került. Előadóként kezdte, majd csoportvezető lett. 1989-ben elnyerte a Szarvas Városi Tanács VB-titkársági osztályvezető állást. 1992-ben Békéscsabán, a Köztársasági Megbízott Hivatalában szabálysértési ügyintéző lett. 1993-ban Sarkadon a Polgármesteri Hivatalban osztályvezető, majd aljegyző és jogtanácsos. 2000 májusától Sarkadon egyéni ügyvéd. A Képviselő-testület tagja. Közéleti munkát végez a 2. Számú Általános Iskola Alapítványának elnökeként, és a Megyei Önkormányzat bizottsági tagjaként.

   

TÓTH Lajos - technikus. (*Sarkad, 1936. március 28.) A gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden ipari technikumot végzett. Dolgozott Sarkadon az Építőipari KTSZ-ben, és a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ ipari részlegeinek műszaki vezetőjeként. 1951-ben kezdett el foglalkozni rádiózással. A Városi Rádióklub és elődszervezeteinek alapítója, vezetője. A 60-as évektől kezdődően tanfolyamokat szervezett. A rádió-iránymérő, rádiótávírász, és rádió-többtusa versenyeken Békés megyét éveken keresztül képviselte. Számos országos és nemzetközi versenyen dobogós helyezést ért el. A helyi Rádióklub, valamint a Magyar Rádió Amatőr Szövetség Rádió Iránymérő Szakosztályának létrehozása az ő nevéhez fűződik. Elismerésként a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta.

   

UNGOR Margit - óvodavezető. (*Sarkad, 1947. december 13. - Gyula, 1999. szeptember 5.) 1966-ban érettségizett Sarkadon, 1977-ben szerzett óvónői diplomát Szarvason. 30 éven keresztül dolgozott a sarkadi óvodáknál, 1982-től vezetőként. 1985-ben Településfejlesztő társadalmi munkáért kitüntető címet kapott a Békés Megyei tanácstól, 1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetést a Művelődési Minisztériumtól.

   

VALACH Endre - mérnök, gyáregység igazgató. (*Kondoros, 1924. május 4. - t Sarkad, 1984. szeptember 18.) Szakiskola elvégzése után a Műszaki Egyetem Gépipari Szakán szerzett mérnöki diplomát. Dolgozott a mezőberényi és - egy rövid kitérő után - a békéscsabai Gépállomáson. Innen vezetett útja a sarkadi Gépállomásra, ahol főmérnök, majd igazgató volt. A Szellőző Művek 3. Számú Gyáregysége 1975-ben települt Sarkadra, melynek igazgatója lett. Vezetése idején a gyáregységet Sarkad egyik fontos gazdasági egységeként tartották számon. Közéleti tevékenysége összefonódott a gyáregység településfejlesztő munkájával. Tevékenységéért megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Több alkalommal részesült Kiváló Dolgozó és Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben.

   

VÁMOS Sándor - szakaszmérnök. (*Békés, 1923. június 30.) 1958-tól a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Sarkadi Szakmérnökségén dolgozott, építésvezetőként, majd szakaszmérnökként, nyugdíjba vonulásáig. Fő feladata volt a Fekete-, a Kettős- és a Sebes-Körös 100 km-es szakaszán az árvízvédelem, a térségi belvízvédelem, a meliorációs munkák irányítása és a magyar-román közös érdekeltségű művek fenntartása. Az árvízvédelem történetében az 1970-es év rendkívüli helyzetet teremtett. A Fekete-Körösön kritikus helyzet alakult ki. Sarkad, Kötegyán, Méhkerék lakosságát ki kellett telepíteni. Az 1980. évi Körös-völgyi árvíz Sarkadot is elérte. Mint védelemvezető gépi technika igénybevételével, a lakosság segítségével, megszervezte a szükséges 5,1 km-nyi védtöltés megépítését. Irányításával sikerült megmenteni a települést és jelentős termőterületet az árvízi katasztrófától. Vezetése idején elkészült az Éden tó rehabilitációs terve. Vámos Sándor tagja a Hidrológiai Társaságnak. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el.

   

DR. VÁRADI László - gépészmérnök, kutatóintézet igazgató. (*Gyula, 1948. július 13.) Az általános iskolát Sarkadon végezte el. 1966-ban gépésztechnikusi, 1972-ben Gödöllőn gépészmérnöki, 1975-ben ugyanott vízgépész szakmérnöki oklevelet, 2001 -ben a debreceni egyetemen Ph.D. tudományos fokozatot szerzett. 1972-1974 között a szarvasi Öntözési Kutatóintézet tudományos munkatársa, 1982-ig a Haltenyésztési Kutatóintézet gépészmérnöke, 1982-1991 között műszaki igazgatóhelyettese, 1991-től igazgatója. Sok országban végzett nemzetközi szakértői munkát. Több könyv, könyvfejezet, több tucat publikáció szerzője. Fél tucat hazai és több nemzetközi szakmai szervezet tagja, alelnöke, elnöke, illetve vezetője. 2003-ban „A FAO Közép-kelet-európai Al-Regionális Központja Munkájának Támogatásáért" emlékéremben részesült.

   

VARGA András - költő, drámaíró. (*Gyula, 1973. február 24.) Általános és középiskolát Sarkadon végzett. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen joghallgató. Tanulmányai mellett ír verseket, novellákat, színdarabokat. Eddig megjelent kötetei: Embernek született emberekhez (1993), Öt novella (1994), Clairvoyance (2004), Drámái: Beckó vára, Oidipusz álma, Testvérek, Cudar história, A kőszív. A Cudar históriát a budapesti Nemzeti Színház drámapályázatán 230 mű közül kiemelték, mint színházi bemutatóra alkalmas darabot. 1995-ben Nívódíjban részesült. Irodalmi alkotásainak elismeréseként, 2004. december 16-án elsőként kapta meg a Sipos Tamás-díjat.

   

VARGA József - gyárigazgató. (*Polgár, 1924. november 8.) Iskolai végzettsége gépipari technikum. 1950-től kendergyári munkás, 1952 után műszaki előadó. 1954-1962-ig Porcsalmán, 1962-1965 között Komádiban dolgozott. 1965-től közel 20 évig a Sarkadi Kendergyár vezetője volt. Több éven keresztül szervezte Sarkadon a véradó mozgalmat. Munkáját Kiváló Dolgozó, A Könnyűipar Kiváló Dolgozója és Kiváló Véradó Szervező kitüntetéssel ismerték el.

   

VARGA Zoltán - gépészmérnök. (*Gyula, 1968. április 7.) Végzettsége szerint általános gépészmérnök. Dolgozott a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság sarkadi szakaszmérnökségénél, 1986-tól (3 évig) a Gyulai Kertészeti Vállalatnál, majd 1989-től a Városgazdálkodási Irodánál. 1995-től annak megbízott, majd kinevezett intézményvezetője. 2002-ben az általa vezetett kollektíva „Sarkadért" kitüntető címben részesült.

   

VARJÚ  Ferencné  (Tóth Ilona)  -csecsemőés gyermekgondozó. (*Sarkad, 1946. április 13.) Szakmai végzettségét a Semmelweis    Egészségügyi    Szakiskola gondozónői évfolyamán szerezte, majd a helyi középiskolában érettségizett. 1967-től a sarkadi bölcsődében dolgozott több mint 35 éven keresztül. 2003-ban „A Sarkadi Egészségügyért" kitüntetésben részesült.

   

VASS András - postahivatal-vezető. (*Sarkad, 1928. augusztus 24. -Gyula, 2000. január 6.) Érettségi után felsőfokú postaforgalmi végzettséget szerzett. 1942-től a sarkadi Postahivatalnál dolgozott több mint 36 éven keresztül. 1965-1976 között hivatalvezető, majd gimnáziumi szakoktató, azt követően igazgatóhelyettes 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig. A Sarkadi Városszépítő Egyesület, a Postaforgalmi Szakközépiskola alapító tagja, a Hazafias Népfront tagja, és tanácstag volt. Munkáját Kiváló dolgozó, „Sarkadért" (1989) és Honvédelmi Munkáért kitüntetéssel ismerték el.

   

VASS Gábor - pedagógus. (*Sarkad, 1923. április 28.) A Debreceni Református Kollégiumban szerzett népiskolai tanítói és kántori oklevelet. 1942-44-ben Sarkadkeresztúron dolgozott, majd 1944-1983 között közel 40 évig a Sarkadi Elemi, majd az 1. Számú Általános Iskola nevelője. Hosszú évekig vezette a gyermek énekkart és zenekart. Iskolai munkája mellett 1971-ben alapítója és 20 éven keresztül népszerű vezetője volt a sarkadi Röpülj Páva Körnek, mellyel több rádiós- és televíziós sikert ért el. Munkájáért Szocialista Kultúráért és 1993-ban „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

   

DR. VASS György - cégvezető. (*Szeged, 1949. április 23.) Az Állam- és Jogtudományi Egyetemen doktorált, majd posztgraduális képzésben vett részt Németországban. 1982 óta Sarkadon él. Dolgozott művezetőként, kirendeltség igazgatóként, gyárigazgatóként, majd 5 év külszolgálat következett Németországban. Német-magyar cég ügyvezetője volt Frankfurt am Main-ban. Jelenleg a Békés Megyei Orvosi Kamara irodavezetője. Közéleti tevékenységei: sportköri elnök, a Cégvezetők és Vállalkozók Sarkadi Egyesületének elnöke, 2002 óta önkormányzati képviselő. Kétszer kapott Kiváló Ifjú Technikus címet, s elnyerte a Kiváló Dolgozó, és Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést.

   

VASS György- színművész. (*Szeged, 1975. március 11.) Általános iskolába Sarkadon járt. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának elvégzése után a Színház- és Filmművészeti Egyetem, színész szakán végzett 1998-ban. Azóta az Új Színház tagja. Főbb szerepei: Szentivánéji álom (Lysander), Úrhatnám polgár (Cléonte), Chioggiai csetepaté (Toffolo), Csak bűnök és bűnösök (Adolphe), Még egyszer hátulról (Tim), Hermelin (Kürthy Kökény), Álszentek összeesküvése (Hűség testvér), Angyalok a tetőn (Balfácán), Leonce és Léna (Valerio), Woyzeck (Andress), Baal (Őrült favágó), A csoda alkonya (Kis Zaches), Éjjeli menedékhely (Színész), Szégyentelenek (Filipetto). Film: Bereményi Géza: Hídember - tisztiorvos, Gothár Péter: A leghidegebb éjszaka, Magyar szépség. Szakmai közéleti szereplést vállal: a KES színészzenekarban dobol, énekel. A színész labdarúgó-válogatott tagja, a színházi dolgozók horgászversenyén 2003-ban csapatban I. egyéniben III. helyezett. Paulay Ede-díjas színész.

 

VASS Róza -pedagógus. (*Sarkad, 1934. február 4.) 1955-től öt évig adminisztrátor volt a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában. A Tanárképző Főiskola levelező tagozatán matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1960-tól Sarkadkeresztúron, 1963-1992 között a sarkadi 1. Számú Általános Iskolában tanított. Résztvevője volt a matematikaoktatás kísérleti ága kifejlesztésének, majd bevezetésének. A szakmai tapasztalatok hasznosítása érdekében bemutatóórákat tartott, tanulmányokat készített. 1999-ben „Sarkadért" kitüntetésben részesült.

 

VERES Károly - közgazdász. (*Gyula, 1972. december 23.) Sarkadon járt általános iskolába, majd elvégezte a békéscsabai Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolát, később a győri Széchenyi István Főiskolát. Tatabányán marketingvezető szakközgazdász végzettséget szerzett. Az ELTE BTK hallgatója Budapesten. 1998-ban saját előadói műsort vitt színre. 2004-ben tagja volt a maratoni felolvasásból rekordot felállító csapatnak. Tagja a Magyar Közgazdasági Társaságnak, a Sarkadi Alkotókörnek.

 

VIGH Gábor - mezőgazdasági ügyintéző, naiv költő. (*Sarkad, 1925. szeptember 12. -t 2002. december 19.) Az elemi iskola elvégzése után tanulási vágyát Jókai, Móricz, Veres Péter, Szabó Pál könyvei csillapították. Később elvégezte a mezőgazdasági technikumot és verseket írt. 1995-ben tagja lett az Amatőr Költők és írók Országos Szövetségének. 1996-ban addig megjelent verseiért Nívó-díjat kapott. 2000-ben-ben megszületett egyetlen verseskönyve Peckes vára legendája címmel.

   

VIGH Imre - ügyvezető igazgató. (*Sarkad, 1951. szeptember 24.) Sarkadon járt általános és középiskolába. A Textilipari Technikum végbizonyítványát 1974-ben, felsőfokú külkereskedelmi menedzseri diplomáját 1988-ban vehette át. 1970-től textilipari technikus volt a Békéscsabai Kötöttárugyárban. 1975-től a sarkadi Művelődési Ház népművelőjeként dolgozott. 1976-tól a Háziipari Szövetkezet Sarkadi Telephelyének vezetője, 1979 óta a Gyulai FOLKART COOP KFT (Háziipar) ügyvezető igazgatója. Munkája mellett a Népművészeti és Háziipari szövetség elnöke, a Békés Megyei Iparszövetség Felügyelő Bizottságának elnöke, az Iparkamara tagja, VOSZ tag. Munkája elismeréseként Kiváló Munkáért, Kiváló Társadalmi Munkás, Szocialista Kultúráért, Gyula városában településfejlesztő társadalmi munkáért, valamint a vállalkozása területén elért kiemelkedő eredményeiért és közéleti tevékenységéért „A 2002. Év Vállalkozója" kitüntetésben részesült.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet