| Városi Képtár és Kónya Emlékszoba |
 |
 |
|
1997. március 15-én nyitotta meg kapuit a kultúra kicsiny csarnoka, mely az itt élők számára mutatja be és őrzi meg a művészeti emlékeket. A képtár törzsanyagának nagy része Dr. Kesztyűs Ferenc festő- és grafikusművész adománya. Őt követték: Búza Barna, Büki Attila, Holler László, Koszta Rozália, Macskássy Izolda, Slezák Lajos, Ungvári Mihály, Würtz Ádám, Zakar Tibor, s még sokan mások.
Elérhetőség: Városi Képtár és Kónya Emlékszoba 5720 Sarkad, Kossuth u. 7. Tel.: +36 (66) 270-209
Dr. Kesztyűs Ferenc Sarkadon született 1932-ben. Budapesten él és alkot. Neve jól ismert számos hazai és nemzetközi kiállítás kapcsán Egyre szorosabban kötődik szülőföldjéhez. Sok képet festett Sarkadon és környékén. Nagyméretű tűzzománc képe az I. sz. Általános Iskola homlokzatát díszíti. Az Iskola Galéria mellett Kesztyűs Ferenc adományai alapozták meg a sarkadi képtár gyűjteményét. Ezek között jelentős számban vannak saját művei, de művésztársainak képei, szobrai, domborművei is megtalálhatóak. Többek között a művészpályát választott Tibor fiának tűzzománc kerámiái is így kerültek a képtárba. Sarkad város Képviselőtestülete mindezekért több alkalommal is kitüntetést adományozott a művésznek. Megkapta a „Sarkadért”, a „Sarkad Város Kultúrájáért”. 2000-ben pedig díszpolgári címet kapott.
Búza Barna Vésztőn születet 1910-ben. Családja Sarkadra költözött, itt töltötte gyermekkorát. 1928-tól 1934-ig a Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgyi István tanítványa volt. 1935-36-ban római ösztöndíjas, 1937-ben a Velencei Biennálén kiállít. Egyenes vonalú kiteljesedés jellemzi művészetét. A szobrászi felfogás és anyagismeret mestereként jelenik meg előttünk. Arcmásai úgy művésziek, hogy közben nem sikkasztják el a megmintázott vonásait. Lovas szobrait a rendeltetésnek megfelelően hol a rendíthetetlen helytállás, hol a lendületes mozgalmasság, robbanékonyság jellemzi. Országszerte sok helyen láthatók köztéri alkotásai. Sarkadon a Belvárosi Református Templom melletti II. Világháborús emlékműve, valamint a 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István szobor kedves színfoltja lett a városnak. Több alkotása gazdagítja a képtár gyűjteményét. Sarkad Város Önkormányzata díszpolgári címet adományozott a művésznek.
Holler László 1938-ban született. Ifjúkori élményei a Dunántúlhoz, Sopron környékéhez, a Balaton-felvidékhez kötődnek. 1960 óta Hódmezővásárhelyen él. Hamar megszerette a tanyavilágot, a pusztát, Mártélyt és vadregényes ártereit. Élményei, vonzódásai alapvetően meghatározzák életmódját, világlátását, festészetét. Ennek lényege, igazat mondani, szépen. Több alkotásával gyarapította a Városi Képtár gyűjteményét, csakúgy mint jelentős festővé érett fia, ifj. Holler László.
Zakar Tibor Temesváron született 1905-ben. Tíz éves korában meghalt édesapja, akinek gyökerei Sarkadhoz kötődtek. Itt is temették el. Fiának, Tibornak nem volt könnyű gyermekkora. Nehézségek közepette mégis elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. A két világháború között azonban ennek ellenére sem volt könnyű megélnie. Megnősült és életének nagy részét Sarkadon élte le. A tanítás mellett rendszeresen festett, képei a természet szeretetéről, magabiztos szakmai tudásról tanúskodnak 1996-ban Gyulán hunyt el.
5720 SARKAD, Kossuth u. 7. Tel.: 66/270-209
FOTÓK Kónya Sándor
Sarkadon született 1923-ban, a Veress S. 1 számú házban (Magyar u. 22-ben nevelkedett). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult énekelni. Ezután külföldön – többek között – Milánóban folytatta tanulmányait. 1955-ben a Nyugat-Berlini Operához került. Sikereinek színhelyeiből ízelítő: 1958-ben Bayreuth-ban a Lohengrin címszerepében, később Rómában, Veronában, a Milánói Scalában, a párizsi Nagyoperában, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban aratta sikereit. Budapesten is gyakran szerepelt. Fényes, hajlékony, de ugyanakkor erőteljes tenorja sokféle szerep megszólaltatására tette alkalmassá. Kónya Sándor, a világhírű operaénekes, a Milánói Scala és a Metropolitan örökös tagja a Millecentenárium évében szülővárosa hívására hazalátogatott a gyökerekhez, ahol a szerető város díszpolgárává fogadta. Ragaszkodása és hálája jeléül pályájának fontos relikviáit, dokumentumait Sarkad városnak adományozta. A város kamarakórusa a Kónya Sándor nevet vette fel. A város új képtárában emlékszobát rendezett be a művész tiszteletére.
A kórus 1994 végén alakult. 1996-ban a város meghívására hazalátogatott a sarkadi születésű, világhírű tenorista. Ekkor vette fel a kórus a művész személyes beleegyezésével a –Kónya Sándor Kamarakórus nevet Az együttes rendszeresen részt vesz városunk és a környék kulturális rendezvényein. 1997 óta részt vesznek a megyei Kórustalálkozón, amelynek 1998 óta házigazdái is.(70) 2000 júniusában vették át a Sarkad Város Kultúrájáért kitüntetést, ezt követően Aggteleken, a Baradla Kórusfesztiválon képviselték városunkat, ahol elkészült első CD- felvételük is.
Tagjai
Kórusvezető: Nagy Edit
Endrédi Károly Hodosi Józsefné Jakucs Erzsébet Kiss Erzsébet Kiss Tamás Klimaj Nóra Lukács Istvánné Nagy Ferenc Nagy Ferencné Soós Mihály Tímár Imre Vágó Éva
|
| Módosítás dátuma: 2010. augusztus 08. vasárnap, 11:51 |
